áll a baba!

már közel egy hónapja próbálkozik AnnaEmese a felállással; napról napra egyre ügyesebb, már az sem okoz gondot, ha egy kicsit inog a felhúzozkodásra alkalmas berendezési tárgy.

ma épp a dohányzóasztalnál figyelte az azon lévő "kincseket", két dolgot hamarosan a kezébe is fogott a pici lány, és talán neki fel sem tűnt, de egy kis ideig a két tárgyat úgy ütögette egymáshoz, hogy közben nem támaszkodott az asztalra.

első fürdés a nagy kádban

Kislányunk mindig is szeretett fürödni, azaz sosem sírt, ha eljött az este, a fürdés ideje. Igaz, nem olyan régen, volt kb. 2 hét, amikor kicsivel nyűgösebben fogadta, amikor a kis kádba tettük, de ez a pityergős időszak gyorsan véget ért.
Mostani lakóhelyünkön sajnos nincs fürdőkádunk, csak zuhanyzónk. De most, hogy Szegeden vagyunk lehetőségünk volt kipróbálni a nagy kádban való fürdést. Mivel AnnaEmese mindig nyitott az új dolgokra, ezért most is örömmel fogadta az újdonságot, és boldogan pancsolt a vízben.

céges karácsonyok

most, hogy egyre közeledik a karácsony, megszaporodott a karácsonyi rendezvények száma is.

kis családunk múlt héten egy kisebb céges összejövetelen vett részt; itt a munkatársak és azok családtagjai voltak a meghívottak. ez az összejövetel főnökünk lakásában volt, így Anna bátran jött-ment, nem is egyszer keresztül mászott a lakáson.
tegnap este pedig egy nagyobb céges rendezvénynek voltunk tagjai; itt már nem csak a munkatársak voltak, hanem a szomszédos iroda munkatársai, és a két cég partnerei, ismerősei is. Anna itt sajnos már nem tudott mászkálni, hanem inkább csak üldögélt és négykézlábra állt az iróasztalokon, eszegetett sajtot és kenyérhéjjat, illetve a karunkon volt.

szerencsére a Kislányunk egészen jól érzi magát ha nagy társaság veszik körül, így nem okozott semmiféle problémát a mi kisgyermekes családunk.
talán én még mindig kicsit túlaggódom a dolgokat, és én vagyok az, aki sietne haza, de megpróbálok igyekezni, és AnnaEmese jókedvét tartani szem előtt.

síelés 2o11.

Első nap - utazás Úgy terveztük, hogy reggel 7-kor útnak indulunk, de most is hoztuk a formánkat, így negyed 9 volt, mire mindent összeszedtünk és elindultunk Budapesttől 9oo km-re, Livigno-ba.
Kicsit tartottunk az utazástól, hiszen AnnaEmese eddig még csak a Budapest-Szeged-Cegléd útvonalat ismeri. Mivel ő sem a korai kelésről híres, ezért a hajnali ébresztő után az autóban hamar visszaaludt úgy, hogy a magyarországi útszakasz egészét átaludta. Valahol Ausztriában ébredt fel. Az ébredés után nemsokkal megálltunk valahol, itt kapott enni, inni, illetve közelebbről megtekintettük a pelenkázó helyiséget is, valamint itt szusszantunk mi is egy keveset; megnyújtóztattuk magunkat, hiszen az út java része még hátra volt. Az elindulás után nem sokkal Anna újabb alvásba kezdett, de ekkor már csak 3 órányi távolságra voltunk a céltól. Ezt a pihenőt is alvás követte.
Már Svájcban jártunk, nagyjából fél órára lehettünk Livigno-tól, amikor Peti és én is örömmel meglátogattunk volna egy mosdót. Svájcban egy kis, kacskaringós úton haladtunk, egyszercsak megpillantottunk az egyik kis faluban egy picike benzinkutat. A benzinkút láthatóan zárva volt, hiszen minden sötét volt, csupán két kútoszlop világított, ez számomra már elég ok volt arra, hogy megnézzem közelebbről azt az ajtót, ami mögött egyértelműen mosdó volt. Benyitottam az ajtón, és minden rendben volt bent: volt wc papír, és le lehett húzni a wc-t is. Hihetetlen volt! Annyira jót mosolyogtam ezen a kis benzinkúton, hogy alig mertem elhinni, hogy van ilyen.
Az egy hetes síelésünk első napja így telt, a közel fél napos utazást a Kislányunk nagyon jól viselte.

Második nap - az első Livignoban töltött nap Mivel most még csak előszezon van, ezért félő volt, hogy nem lesz hó; igaz, az utazási irodában - ahol a szállást intéztük - azt mondták, hogy olyan még sosem volt, hogy ilyenkor, azaz az előszezon második hetében ne lenne síelésre alkalmas hó.
Ahogyan jöttünk az úton, nem láttunk havat… Itt sem sok hó esett eddig, ezért csak néhány sípálya volt nyitva. Szerencsére pályaszálláson lakunk, ezért nem kellett messzire mennünk egy könnyű pályára, ahol csúsztunk néhányat. Nagyon jó volt, mert most nőtt egy kicsit a magabiztosságom, hiszen jobban ment a síelés, mint gondoltam. De talán a mostani sítudásom nem a gyakorlottságomat igazolja, hanem annak tudható be, hogy nagyon lankás volt a pálya.

Harmadik nap Délután Petivel elmentünk megnézni azt a sípályát, ahol egy évvel ezelőtt, az első néhány napban próbálgattam a síelést. Azt állapítottam meg, hogy még mindig ugyanolyan meredeknek tűnik a pálya teteje, mint akkor, közel két évvel ezelőtt.

Negyedik nap - december 6-a
Reggel megtaláltuk a Mikulás ajándékait, Kislányunk most élhette át először ezt az élményt. A mi Mikulásunk a kis cépőjébe rejtette az ajándékát, a Nagymama Mikulása pedig egy kis csomagot helyezett el az etetőszéken.
Ezt - az első Mikulást - oldalba is foglaltam. Íme: 

felhasznált elemek:
Anna Aspnes (további részletek hamarosan!!!)

Ötödik nap - végre rendesen esik a hó
Reggel arra ébredtünk, hogy végre minden fehér. :)
Életemben most síeltem először hóesésben. Hogy őszinte legyek, nem volt valami nagy élmény, ezért 2-3 siklás után el is hagytam a pályát és visszamentem a szállásra a Kislányomhoz, akire ekkor a Nagymama vigyázott.

Hatodik nap - december 8.
Küllikki névnapon bújt ki AnnaEmese első foga!
Csodálatos idő volt: a városban sütött a nap, és nem volt hideg. Sétáltunk egyet, és közben kávéztunk is.
Délután síeltünk egyet, de a hegyen, majdnem 3ooo m magasan már nem volt olyan jó idő, mint lent a völgyben, ahol a település elterül. Ezért átfázva értünk a szállásra.

Hetedik nap - a Livigno-ban töltött utolsó nap
Borzalmasan éreztem magam - talán az előző napi síelés miatt, hiszen a beülős liften meglehetősen hideg volt, és a szél is elég erősen fújt. Petivel együtt annyira rosszul voltunk, hogy mi már ki sem mentünk a pályára siklani egyet.

Nyolcadik nap - hazautazás
Ez a nap is - akárcsak az első - korai keléssel kezdődött. Bár a tervezett időben most sem sikerült elindulni, de mégis időben hagytuk el a szállásunkat reggel fél 9-kor. Sikeresen odaértünk az Olaszország és Svájc között elhelyezkedő egy forgalmi sávos alagúthoz, így nem rekedtünk délután 4-ig a városban, ugyanis az 1965-ben elkészült Tunnel Munt La Schera csak reggel 9-ig enged Svájc irányába.
AnnaEmese a hazafelé utat is jól viselte, csupán kétszer álltunk meg hosszabb és egyszer rövidebb időre; fél 8-ra már itthon is voltunk.

Összességében az egész hét jól telt, sikerült pihennünk, és egy kicsit síelni is. Anna egész héten gyakorolta az álldogálást, illetve kezdi tökéletesre fejleszteni a mászótudományát, ami annyit tesz, hogy egy pillanat alatt képes a lakás egyik végéből a másikban teremni. Ígyhát most, hogy a Kislányunk már nem marad meg egy helyben, hanem ül-mászik-álldogál, fogalmam sincs, hogy hogyan kellene szerveznem a napjaimat, hiszen éppen csak elfordulok, ő már messze van attól a helytől, ahol utoljára láttam.

mászás

úgy tűnik nálunk minden nagy pillanat az alvással van összefüggésben. így volt ez ma is.
már majdnem 11 óra volt, mire AnnaEmese felébredt. ígyhát semmi kétségem nem lehet afelől, hogy kialudta-e magát, mert minden bizonnyal igen, eleget pihent.
3/4 1 körül volt, amikor a futár a kapucsengőn felcsengetett, én az ajtóhoz mentem, de a futár még nem ért fel a lakáshoz, a másodikra. amíg az ajtónál várakoztam, addig visszanéztem a szobába; néztem, mit csinál a Kislányom. ekkor lettem arra figyelemes, hogy térden áll, és néhány "lépést" mászva tesz meg.
elérkezett hát ez a pillanat is: újabb szintlépés következett: még több figyelmet igényel a mi Picikénk, aki - most, hogy már mászik - egyre gyorsabb helyváltoztatásra képes.

felülés

hű, de nagyon régen rukkoltam elő új, érdemi bejegyzéssel, pedig mostanában nem igazán mondható el a napjainkról, hogy unalmasak lennének.
csütörtökön, október 27-én este nehezen ment a gyerek lefektetése, épp ezért nem is kötöttem az ebet a karóhoz, azaz nem igazán erőltettem az alvást, hiszen láttam Anna Emesén, hogy esélyem sincs arra, hogy jobb belátásra bírjam, és elaltassam. játékkal ütöttük el az időt. pontosabban: Manó a játszószőnyegen, illetve annak környékén tett-vett, én pedig a laptop-ot babráltam. egyszer csak ara lettem figyelmes, hogy a gyerek hangokat ad, mintha a figyelmem szeretné felhívni valami fontosra, így is volt. amikor ránéztem a Picurra, akkor ő már hatalmas mosollyal üldögélt, ahogyan a képen is látszik.
igen, ekkor, - a 7. hónap betöltése előtt egy héttel - ült fel először a Kislányunk!

frissítve!!!
végre elkészültem az első önálló felülés oldalba foglalásával is, ilyen lett:

felhasznált elemek:
Karla Dudley (digi essentials)
oscraps.com collaboration (Facebook)

7. hónap

igen, újabb hónap telt el a születése óta, most már 7 hónapos a Kislányunk!

felhasznált elemek:
Anna Aspnes (artplay palette brushset no. 5)
Bíró Ágnes - Sabee (cuddly baby)

babakutatóban

nagyjából egy hónappal ezelőtt már jártunk a babakutatóban, azaz a Közép-európai Egyetem Kognitív Fejlődéslélektani Kutatóközpontjában, ahol hozzájárulhatunk a kisbabák fejlődéséről való tudás gazdagításához.

mivel a kutatóközpont közelében lakunk, ezért nem nagy áldozat átsétálnunk, hiszen csak 1o perc, és már ott is vagyunk.

a vizsgálatokon való részvétel önkéntes, és amint a baba jelét adja annak, hogy nem tetszik neki a helyzet, a vizsgálat véget ér.

szerencsére AnnaEmese az előző vizsgálatot is végigcsinálta és a mostaninál is jól viselkedett.

a mai napi vizsgálatról a mellékelt fotót kaptuk. :)

terepen

ismét sikerült újat tanulnom a Kislányomtól!
a mai nap tanulsága: nem mindig nekem - mint szülőnek - kell eldöntenem, hogy mi a jó, mi a rossz a gyereknek. ne akarjam már előre jobban tudni, hogy Ő majd jól fogja-e magát érezni, vagy nem.

hogy miről is beszélek?

ez már az utolsó, negyedik félévem az egyetemen. havonta három egymást követő napon vannak előadások, és a mostani hét is sulis hét, de ma nem előadás volt, hanem kirándulás. mi, urbanista szakmérnökök a főépítész szakmérnökökkel közösen egynapos kirándulást tettünk Százhalombattára és Érdre. a mára tervezett programról az volt az első véleményem, hogy ilyen pici gyerek mellett kizárt, hogy véghezvihető legyen egy reggel 9-től este 8-ig tervezett program.
amikor megláttam a mostani programot, tudtam, hogy a Picur nem lehet nélkülem 11 órát. de a Kicsivel nem mehetek egyedül; csak akkor tudok részt venni ezen a túrán, ha hárman megyünk. de azonnal azon kattogott az agyam, hogy a Picinek biztosan rossz lesz a babakocsiban ülnie egész nap, vagy fázni fog, vagy melege lesz...stb.
tegnap arra döntésre jutottunk, hogy reggel útnak indul a család, és amíg a Picuron azt látjuk, hogy jól érzi magát, addig maradunk.
így is lett. és még mindig leesett állal ülök itt, hogy a Manó milyen nagyon jól viselte a mai napot. de nem csak hogy jól viselte, hanem úgy tűnt, hogy még élvezte is a mai kirándulást. tetszett neki a séta, a sok ember. olyannyira jól sikerült a mai nap, hogy majdem fél 7-ig maradtunk Érden.

szóval a mai nap eseményei után már kevésbé félek a december elejétől, amikor kis családunk elindul 9oo km távolságra síelni.

babamuzsika

tegnap délelőtt babamuzsikán voltunk.
a kis csoport most 6 párból állt: 6 szülő és 6 gyermek volt jelen, illetve a foglalkozás-vezető.
mivel AnnaEmese nem üvöltötte végig a 3o perces foglalkozást, sőt még tetszett is neki, ezért - ha jó idő lesz, és időben sikerül felébredni - legközelebb is elmegyünk.

hozzátáplálási tapasztalatok

amint arról már beszámoltam, szombaton kezdtük meg a hozzátáplálást, de ekkor még csak almalevet kapott a Kislányunk...

• vasárnap összeturmixolva próbálkoztunk a Gyerekbe diktálni a gyümölcsöt,
• hétfőn reszelt alma volt a menü - de bármelyik változattal is próbálkoztam elég fancsali arcot vágott, 
• kedden újítás következett: grillezett alma került a turmix kései közé, de ez sem hozta meg a kívánt eredményt,
• szerdán ismét nyersen turmixolt almával próbálkoztam...

ma végre új alapanyaggal egészült ki az eddigi recept, kipróbáltam, hogy az alma milyen barátságban van az őszibarackkal. mivel az előző napok tapasztalata alapján elmondható, hogy a Bébinek túl savanyú még az édes alma is, ezért 1 őszibarackhoz csupán 1/4 almát adtam, és így turmixoltam össze a 2 komponenst.
így már jóval nagyobb sikert könyvelhettem el babaszakácsként töltött pályafutásom során, de van egy olyan érzésem, hogy lesz itt még küzdelem.

most, a hozzátáplálás megkezdésekor jövök rá arra, hogy jó szolgálatot fog tenni az a rengeteg előke, amiről azt hittük, teljesen felesleges belőle annyi.

mozogj, anya!

Most, hogy a Kislányunk betöltötte a 6 hónapos kort, elérkezett végre az ideje annak, hogy a Picur megtapasztalja a gravitációs törvényeket.

E kísérletezésnek leginkább a mellékelt képen látható rágóka látta kárát, hiszen negyed órán belül legalább húsz alkalommal ért földet amiatt, hogy Anna Emese elkezdte élvezni a tárgyak leesését. Persze az is lehet, hogy nem csak a leesés foglalkoztatta, hanem az is, hogy végre sikerült engem is megmozgatnia minden alkalommal, amikor csak csőrike földet ért.

Szóval, a napjaink egyre kevésbé nevezhetők unalmasnak.

6. hónap

bizony-bizony, úgy repül az idő, hogy nem győzöm kapkodni a fejem. a Kislányunk 6 hónappal ezelőtt született - ez alkalomból az alábbi oldalt készítettem.

felhasznált készlet: Vinnie Pearce (placid)

az első falatok

enne még, de a mai adag ennyi volt

igen, a Kislányunk 2 nap múlva fél éves lesz! ez azt jelenti, hogy elérkezett az ideje a hozzátáplálásnak.
bár az étkezésében továbbra is az anyatejé lesz a főszerep, de mostantól a Picurkánk új ízekkel ismerkedik, és szépen lassan, fokozatosan tér majd át az új ételekre.

a mai, délutáni alvást követő menü 3-4 kanálnyi almalé volt, ami láthatóan nagyon tetszett a Kislányunknak. bár az első kanál után egy kis fintor jelent meg az arcán, de a negyedik kanál után már kérdőn nézett, hogy miért nincs több ebből a finomságból.
mivel ez még csak az első alkalom volt, ezért - a babaétkezésről szóló szakirodalommal egyetértve - nem akartunk ennél többet adni, hiszen ki tudja, hogy hogyan reagál a kis szervezete erre az új ételre.

a mostani étkezéssel együtt járt az is, hogy Anna Emesén ez alkalommal volt először előke. de amint az a képen is látszik, jó, hogy ráadtuk, hiszen már 4 kanál almalével is sikeresen össze tudja magát fröcskölni egy kisbaba.

zónázzunk!

sokszor kóválygok ide-oda az internetes oldalakon.
tegnap este olyan cikkre bukkantam, ami - nagy örömömre - gyökeresen megváltoztathatja a házimunkával való viszonyom.

valahogy sosem voltam túl nagy barátságban a takarítással. néha eszembe jut, hogy tenni kellene ezt-azt, de a rendszeresség hiánya miatt a rendet, tisztaságot megtartani nem igazán tudom.

most egy olyan programra bukkantam, amit ha elvégzek, akkor megtanulhatom, hogy hogyan kell fenntartani az itthoni rendet, tisztaságot.
jelenleg még csak házi feladatot kaptam, és hétfőtől kezdődik a 30 napos program.
már nagyon kíváncsi vagyok magamra, hogy vajon végig fogom-e csinálni az egy hónapnyi zónázást.

hogy mi is ez az egész? itt lehet olvasni róla bővebben.

védőnőnél

Múlt hét elején - a Kislányunk 5 és fél hónapos korában - felkerestük a védőnőt a hozzátáplálásról kellett beszélgetnünk. Ám ekkor le tudtuk a 6 hónapos korban elvégzendő védőnői vizsgálatot is.

A hozzátáplálást még nem kezdtük meg, de már van itthon alma, és nemsokára kipróbáljuk, hogy a Picurkánk milyen véleménnyel van róla.

védőoltás - 5. hónap

Nagyon sok minden történt mostanában.
Két héttel ezelőtt lementünk a gyerekorvoshoz, aki beadta az 5. hónaposan beadandó oltást.
Kicsit féltem amiatt, hogy újabb tűszúrások ékesítik majd a Kislányunk combját... De nem, injekciót ekkor nem kapott, már csak a rotavírus ellen védelmet nyújtó oltás második adagját kellett beadni szájon át, folyadék formájában.

Most egy jó ideig nyugodt lehetek, hiszen oltás miatt majd csak 15 hónapos korban kell ismét látogatást tennünk a gyermekorvos rendelőjében.

kontroll vizsgálat az ortopédián

Kislányunk 10 napos korában már túlesett egy csípőszűrésen, erről még annak idején írtam is néhány mondatot.

Anna Emesét 4 hónapos korában, azaz augusztus elején kellett volna visszavinni kontrollra. Próbáltam időpontot kérni már júliusban is, de akkor azt a választ kaptam, hogy augusztus elején nem rendel egyébként sem a doktornő, majd augusztusban hívjam őket ismét. Augusztusban - ahogy a recepción kérték - ismét telefonáltam, ekkor azért nem tudtak időpontot adni, mert már betelt az összes előjegyezhető időpont, kérték, majd egy hét múlva csörögjek ismét. Augusztus közepén ismét hívtam őket, - ekkor már harmadszorra, - és végre sikerrel: szeptember 9-én mehettünk vissza a kontroll vizsgálatra.

Pénteken, 9-én ismét megjelentünk a Budai Gyermekkórház és Rendelőintézetben. Az időpont kérésekor azt mondták, hogy feltehetőleg sokat kell majd várnunk, mert sok előjegyzés van délre, amikorra nekünk is mennünk kell. Szerencsére mégsem kellett sokat várnunk, gyorsan sorra kerültünk. Egy másik kisgyermekes családdal mentünk be a vizsgálóba; itt, vetkőztetés után a meglehetősen szűkszavú doktornő kézi, ún. fizikális módon megvizsgálta a kislányunkat, halkan annyit mormolt az orra alatt, hogy "jó", és már fordult is a másik család kisfiához, hogy őt is megnézze. Hogy miért volt szűkszavú? Mert semmit(!!!) nem mondott; amikor a lelet átvétele után rákérdeztem, hogy ennyi volt-e a vizsgálat, csak annyi választ kaptam, hogy igen, viszontlátásra.

Kicsit félek, hogy vajon tényleg minden rendben van-e, hiszen nem volt túl meggyőző ez az orvosi magatartás, de azzal tudom magam megnyugtatni, hogy a 10 napos korban végzett vizsgálat negatív volt, semmilyen speciális,  ún. betétes rugit nem kellett megvásárolnunk, és remélem, csak a biztonság kedvéért mondták a pluszpelusos terpeszben pelenkázást.

5. hónap

Igen, így repül az idő: Kislányunk 5 hónappal ezelőtt született.

Az alábbi oldalt ez alkalomból készítettem:

Felhasznált elemek:

Dido Designs (nostalgic moments)

Az elmúlt 5 hónapban rengeteg minden történt, hiszen a Kislányunk minden nappal fejlődik.
Folyamatosan egyre több energiát igényel a Pici lány felügyelete, ugyanis már forog hátról hasra, hasról hátra és már az sem okoz gondot, hogy melyik irányba - megy minden jobbra és balra egyaránt. A sok mozgolódással "körbejárja" a játszószőnyeget, így az is elég sok energiát vesz el, hogy visszategyük a kiindulási helyre. :)
Már egy hónapja élvezi, ha a hangját hallatja, néha zeng tőle az egész ház.

Szóval zajlik az élet.

csak úgy :)

"Vajon jól csinálom?" - kérdezi magától a legtöbb szülő nap, mint nap. Ne hallgass másokra: A mosolygó, kiegyensúlyozott gyermek a "jól csinálás" legjobb fokmérője :)

Forrás: Kismamablog

scrapbook

Hogy mivel töltöm mostanában itthon a szabadidőmet?
Kb. egy hónappal ezelőtt bukkantam rá a scrapbookra, ami szinte azonnal magával ragadott, és itt, ezen az új blogon megtekinthető, hogy milyen oldalak kerülnek ki a kezem közül.

4 hónaposan az élet

Augusztus 3-a van; Kislányunk kereken 4 hónappal ezelőtt született meg.

Ez alkalomból az alábbi scrapbook oldalt hoztam össze

Felhasznált elemek: Háttér - Mörjike (Flower Of Naturalness); Dísz - Dido (Flower Of Naturalness), Sabee (Friends Forever)

Az elmúlt egy hónapban rengeteg minden történt:

• A szeme elé kerülő tárgyat észreveszi, utánanyúl, majd ugyanezzel a lendülettel azonnal a szájához emeli.
• A 3. hónap betöltése után nem sokkal elkezdte a hasra fordulást gyakorolni, de sokszor még a mellkasa alatt maradt a keze, így csak a csípője és a hasa nézett a föld felé, a felsőteste csupán féloldalt volt. De 1-2 nappal később már ki tudta húzni a kezét maga alól, így már szépen hasra tud fordulni.
• Már nem csak a tárgyakat kapja el a kezével, hanem a lábát is, amit szintén örömmel rágcsál
• Néhány nappal ezelőtt már a kezét is elkezdte nézegetni.

Hogy ezeknél kézzelfoghatóbb adattal tudok-e szolgálni?

Dr. Polonkai Edit azt írja a Gyermeknek első életéve 2011 c. kiadvány 29. oldalán, hogy „Átlagosan az érett fiú újszülöttek 3350 grammal, míg a lányok 3250 grammal születnek. […] A csecsemőkorban a testsúly az első hónapban kb. 400 grammot gyarapszik, majd a 2-6. hónapban heti 150-250 grammot.”

Ezek alapján a Kislányunk súlya most 5450-6750 gramm kellene, hogy legyen. Most 6430 g, szóval aggodalomra most sincs semmi okunk.

augusztus 1. – az anyatejes táplálás világnapja

Augusztus elsejét az Egészségügyi Világszervezet (továbbiakban: WHO) az anyatejes táplálás, más néven a szoptatás világnapjává, augusztus első hetét pedig a Szoptatás Világhetévé nyilvánította.

Egyre több csecsemő hal meg szerte a világon, mert nem jut anyatejhez, sok országban mégis egyre kevesebb nő szoptatja a gyermekét, ezért – a kérdés fontosságának hangsúlyozására – a WHO és az UNICEF 1992-ben elindította átfogó programját a csecsemők egészséges táplálása érdekében.

A WHO 1990. augusztus 1-jén elfogadott nemzetközi nyilatkozat arra szólítja fel a kormányokat, hogy biztosítsák az édesanyáknak, hogy csecsemőiket hathónapos korukig kizárólag szoptathassák.

A La Leche Liga hazánkban idén augusztus 6-án rendezi meg a "Séta a Szoptatásért" (World Walk for Breastfeeding) című rendezvényét.

A szoptatással rengeteg újságcikk, könyv foglalkozik, melyek mindegyike a szoptatás fontosságát hangsúlyozza, ezért nem is szedném össze a szoptatás jótékony hatásait, azonban van, amit eddig még nem olvastam: „A WHO ajánlása szerint a szoptatás legalább kétéves korig javasolt, de ideális esetben addig folytatódik, amíg a kisbaba magától abba nem hagyja.” (forrás: http://www.medicalonline.hu/taplalkozas/cikk/az_anyatejes_taplalas_vilagnapja__a_szoptatas_hete)

védőoltás - 3. hónap

Több mint 4 héttel ezelőtt kapta meg Kislányunk a két hónapos korban beadandó védőoltásokat, ezért most kedden ismét elérkezett az ideje annak, hogy látogatást tegyünk az orvosnál a 3 hónapos korban szükséges védőoltások beadása miatt.
Ez alkalommal is kértünk ajánlott oltást, most a rotavírus ellen, illetve beadásra került az egy hónappal ezelőtt kapott kötelező - DTPa+IPV+Hib - oltás emlékeztető oltása is.

Talán én lepődtem meg a leginkább azon, hogy gyermekünk milyen jól viselkedett a rendelőben.
Szerencsére a Kisbabánk a rotavírus ellen védelmet nyújtó anyagot szájon át kapta meg, így ekkor csak grimaszolt és alig akarta lenyelni a – gondolom – rossz ízű folyadékot. Fellélegeztem, hogy ez alkalommal nem 2, hanem csak 1 tűszúrást kap.
Mielőtt a kötelező oltást a bal combjába megkapta, Anna Emese még mosolygott, de a szúráskor sem sírt, csak kérdőn, lélegzetét visszafolytva nézett. Miután a doktornő végzett az injekció beadásával, a Picur újra mosolyra húzta a száját, mintha semmi sem történ volna.
Tehát az orvosnál töltött kb. negyed óra alatt a Kisbabánk csendben volt, sírásnak nyomát sem éreztem.

Hála istennek a mostani alkalommal is elkerülte Kislányunkat a láz. Bár azt nem mondhatom, hogy Bébike most sem volt nyűgös, de én az esti nyugtalanságot nem az oltásnak, hanem az időjárásnak tudom be, hiszen akkor éjjel nem viccelt a vihar; hihetetlen villámlások, dörgések voltak, de a Picur akkor már békésen szundikált az ágyában. Még mosolyogtunk is egy keveset azon, hogy a kis szervezete éjszaka mintha nem érzékelné a kinti időjárást, a nyugodt alvását nem zavarhatja meg holmi villámlás, vagy mennydörgés. De csak addig mosolyogtunk ezen, míg a villámlással egy időben meg nem érkezett a legnagyobb dörgés. Ettől még mi is összerezzentünk, és erre már Manóka is felébredt. De gyorsan megnyugodott, evett is egy keveset, majd hajnalig folytatta a szundítást.

Ma már nyugodtan mondhatom, hogy a mostani oltást is minden gond nélkül vészeltük át.

irány a szabad levegő!

Az időjósok beharangozták, hogy a szombati nagy meleg vasárnapra tovább fokozódik. Így is lett, hiszen megdőlt az 1927-ben Szegeden mért 37,5 °C-os napi országos rekord, mivel Túrkevén 39,1 °C-ot mértek. Budapesten pedig a 2002-es 36,2 °C-os hőmérsékleti napi maximumcsúcsnál is melegebbet, 38,4 °C-ot mértek.

Mivel szélcsendes időben a lakásban megreked a meleg, és még a kereszthuzat sem segít megmozdítani a benti levegőt, úgy döntöttünk, végre itt az ideje elhagyni Budapestet, és megcélozni a Velencei-tavat.

Nekünk, felnőtteknek jól esett elszakadni a várostól, és biztos vagyok benne, Picurkánk sem vette rossz néven, hogy nem a 4 fal között tölti élete eddigi legmelegebb napját. Amikor leértünk Velencefürdőre, nem a partra, hanem a nyaralóba indultunk, ahol a hatalmas diófa árnyéka biztosított helyet a letelepedésre, itt próbáltunk hűsölni, pihenni, és csak estefelé mentünk a víz közelébe, ezzel sikerült kiküszöbölni a nagy meleget és a sok strandolót.

Bár nap közben próbáltunk árnyékban maradni, ennek ellenére mégis sikerült egy kicsit módosulnia eddigi bőrszínünknek és végre látszik, hogy nem csak a lakásban, irodában töltjük napjaink, hanem néha kimozdulunk a szabad levegőre is.

Kislányunk életében ez volt az első teljes nap, amit a természetben töltött, de feltételezem, idén nem ez volt az utolsó alkalom.

meleg van, inni kell

Most, hogy nagy a meleg, nem csak mi, felnőttek szomjazunk meg sűrűbben, hanem a család legkisebb tagja is, aki egyelőre csak anyatejjel táplálkozik. Vajon nyáron is elég számára az anyatej, mint folyadék?

„Igény szerinti szoptatásnál nem igényel folyadékpótlást a baba, hiszen az első tej kiváló szomjoltó, de mindig meg kell szoptatni, amikor kéri.” (Miért sír a baba? http://babafalva.hu/miert-sir-a-baba/)

Mivel a mi Babánk igény szerint szoptatott csecsemő, így az anyatejen kívül biztosan nincs szüksége folyadékpótlásra, ezért megfogadtam, a Picur fél éves koráig nem kap semmi mást, csak anyatejet.

Azonban a mai nagy meleg keresztülhúzta a számításaim…

„A jól szopó csecsemők folyadékszükségletét az anyatej általában teljes mértékben tudja fedezni. Ez alól csak a kimondottan meleg időszakok vagy a fokozott folyadékvesztéssel járó lázas, hasmenéses megbetegedések időszaka kivétel. Ilyenkor a 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőt felforralt és lehűtött vízzel vagy babavízzel szabad és kell is kínálni.” (Mit igyon a baba? Hőség és folyadékpótlás; Baba Magazin, 2011. július. 29. old.)

Úgy gondolom, – legalábbis eddig úgy gondoltam, – hogy az anyatej a kánikulában is „tudja a feladatát”, és szomjoltóként működik, de a mai forróság bebizonyította, hogy ez nem így van.

„A szükséges folyadékigényt a gyermek testsúlyának arányában szokták megadni, ami átlagosan 15%. Ez azt jelenti, hogy testsúly-kilogrammonként 150 ml folyadékra van szüksége a kicsinek.” (Mit igyon a baba? Hőség és folyadékpótlás; Baba Magazin, 2011. július. 29. old.)

Ezek alapján elképzelhetőnek tartom, hogy nem tudom a most 6 kg-os Babánknak a 900 ml folyadékot anyatejjel biztosítani, azaz nem elég a Picinek, ha csak a hígabb, vizesebb állagú első tejből kortyol. Így ma – mivel már semmi mást nem tudtunk kitalálni – felforralt, majd lehűtött vizet adtunk a Kisbabánknak, aki láthatóan megnyugodott a néhány kortynyi italtól. Most már úgy gondolom, hogy a kánikulában a folyadékpótlásként szolgáló víz mégsem az ördög műve.

a ruha teszi?

Szeretem meghallgatni, elolvasni a baba érkezéséhez kapcsolódó véleményeket, mert úgy érzem, minél több helyről jutok információhoz, annál jobban tudok véleményt alkotni abban a témában, amiben bizonytalan vagyok.

Nem túl régen találkoztam egy blogbejegyzéssel, ahol a várandósok öltözködéséről fejtette ki véleményét a posztoló. Azonban a bejegyzés legutolsó bekezdésén nem tudok szó nélkül átsiklani.

„Ui: a kórházi pakkomban van szemceruza és szempillaspirál, nappali ruhaként leggings+tunika kombinációkban gondolkodom. Nem vagyok hajlandó hálóingben mutatkozni senki előtt.”

Hogy én erről hogyan gondolkodom?

A kórház által szervezett szülésre felkészítő tanfolyamon biztos nem véletlenül hangzott el, hogy a kórházi csomagba mindenképp bele kell kerülnie szoptatós hálóingnek, vagy pizsamának.
A kórházban szerintem azért vannak a „betegek” ilyen hálóruhában, mert szülés után – amikor a gyermekágyi időszak kezdődik, – ez a legkényelmesebb öltözék, épp ezért úgy gondolom, hogy a kórházi személyzet már hozzászokott a pizsamák és hálóingek látványához, bennük biztos nem vált ki megrökönyödést, ha az anyuka nap közben is ilyen szerelésben mutatkozik.

A posztoló szemében talán igénytelennek tűnhetek, de én szemceruzát sem csomagoltam magamnak a kórházban eltöltendő napokra. Sőt, eszembe sem jutott, hogy az lesz majd a kórházban a legnagyobb problémám, hogyan nézek ki abban a csodálatos 3 napban, amikor a Picurral, élete első napjain kettesben lehetek.

A családba érkező kis jövevény is látni fog álmosan, smink nélkül, hálóingben/pizsamában, ő nem azért fog jobban szeretni, mert mindig tökéletes a sminkem és kifogástalan az öltözékem.

A „Nem vagyok hajlandó hálóingben mutatkozni senki előtt.” kijelentés nem tudom, mit takarhat pontosan, de feltételezem, hogy a bejegyzést készítő kényelmes pizsamában, vagy hálóingben alszik otthon, bár elképzelhető, hogy tévedek.

Persze a szerzővel egyet értek abban, hogy nem mindegy mit veszünk magunkra, hiszen kihathat(hat) a viselkedésünkre is, hogy valamiben jól érezzük-e magunkat. És ha számára a leggings és a tunika kényelmes (hangsúlyozom: kényelmes!!!), – bár kaphatók nagyon csinos pizsamák és hálóingek is, – akkor végül is nincs a kórházi ruhatárával kapcsolatban semmi kifogásom.

a 3 hónapos korban végzett védőnői szűrővizsgálat

Picurkánk most vasárnap lett 3 hónapos, ezért a hét elején felkerestük a védőnőt, hogy elvégezze a 3 hónapos korban szükséges szűrővizsgálatot.

Hétfőn a védőnő egy közel fél órás találkozó alkalmával leellenőrizte a Kislányunk testi fejlődését, elvégezte a pszichomotoros és mentális fejlődés, a látás, valamint a hallás és beszédfejlődés vizsgálatát. A védőnő külön kihangsúlyozta, hogy Anna Emese hason fekve nagyon szépen – nem csak 45 fokban – emeli, tartja a fejét, és megállapította azt is, hogy barátságos, jókedvű és kiegyensúlyozott kisbaba.

A vizsgálat eredménye tehát továbbra is megnyugtató: Kislányunk fejlődésével minden rendben van.

babamasszázs

Mindenki tudja, hogy akár a svéd-, sport-, gyógy-, lávaköves-, nyirok-, talp- vagy bármilyen másik masszázsról is legyen szó, számtalan jótékony hatása van, és ez nem csak a felnőttek, hanem a legfiatalabbak, a kisbabák esetén is egyaránt helyt álló állítás.

Amióta elkezdtem készülni az anyaságra, azóta foglalkoztat, hogy milyen közös elfoglaltsággal lehet gazdagabbá tenni, „színesíteni” a szülő-gyermek kapcsolatot. A kisbabával együtt folytatható tevékenységek kiválasztásában is szeretnék racionális lenni, azaz utánajárni a lehetőségeknek, majd a hallottak, látottak alapján döntést hozni. Így igaz ez a babamasszázzsal kapcsolatban is, hiszen azért szerettem volna elsajátítani, mert meggyőződésem, hogy ez többféle szempontból is hasznos és jó lehet.

Azonban van néhány dolog, ami arra késztetett, hogy ne csupán könyvből, hanem – ha van rá mód, – inkább tanfolyamon sajátítsam el a babamasszázs fogásait. Hogy mi volt ez a néhány dolog?

- A családtól ajándékba kapott vékonyka, babamasszázzsal foglalkozó füzet úgy éreztem, nem nyújt kellő alapot ahhoz, hogy a Kislányunkon magabiztosan merjem alkalmazni a bemutatott fogásokat, hiszen az egyes fogások próbálgatása során rengeteg kérdés merült fel bennem.

- Szerencsére már véget ért, de volt egy időszak, amikor a Picur esténként nyűgösebben viselkedett, talán ez lehetett az a rejtélyes kólika, amit hascsikarásnak is neveznek. E nyűgösséget szerettem volna orvosolni, ezért kezdtem el jobban beleásni magam abba a kérdésbe, hogy mi is a babamasszázs és hol van a lakásunk környékén a legközelebbi lehetőség a megtanulására.

A babamasszázs tanfolyamok felkutatása során sikerült rábukkannom egy közeli helyre, ahol a 3 fős kis családunk mindkét felnőtt tagja lehetőséget kapott a masszázsfogások lépésről lépésre történő megismerésére.

Megjegyzés: Igaz, ez nem a szülőknek szóló babamasszázs tanfolyam volt, hanem babamasszázs oktató képzés, így más család rajtunk kívül nem is volt, mi szolgáltunk mintául a tanulók számára, azaz rajtunk mérték le, hogy hogyan viseli kisbabánk az általunk elsajátított fogásokat.

Az egymást követő napokon lévő, megközelítőleg háromnegyed órás foglalkozásokból álló, 3 alkalmas tanfolyam családias légkörben folyt: az első két napon hármunkkal együtt heten voltunk, a legutolsó, harmadik napon egy másik háromtagú család is csatlakozott kis csoportunkhoz.

A foglalkozások során Kislányunk szinte végig nyugodtan, jókedvűen viselte a kényeztetést, és csak a legutolsó alkalommal, a teljes testre kiterjedő, közel félórás masszázs vége felé kezdett kicsit feszengeni, de ez a mozgolódás talán nem is a masszázs, hanem az időjárás szeszélyességének számlájára írható, hiszen a Babánk nyugtalansága az óra előtt és után is érezhető volt.

Most, hogy a tanfolyam véget ért, új program lépett be családunk napirendjébe, és ez nem más, mint a szülőre és a gyermekre, valamint a közöttük lévő kapcsolatra is pozitívan ható babamasszázs.

mozgásba lendülés

Most érkezett el az a pillanat, amikor már nem lehet órákon, napokon keresztül csak úgy, semmit sem téve, csodálattal elnézegetni a Kislányunkat, hiszen rájött arra, hogy hogyha össze-vissza rúgkapál, akkor az helyváltoztatással jár.
Igen, Anna mostantól komoly figyelmet igényel minden pillanatban, lehet az pelenkázás, vagy egy látszólag békés alvás a kiságyban; mi, szülők mostantól már egy percre sem lehetünk nyugodtak.

Amikor még gyermek nélkül éltünk, szinte csodálattal néztem azokra, akik rutinosan pelenkáznak.
Igen, a Picurkánk megszületése óta eltelt 2 és fél hónap alatt nekem is lehetőségem volt belerázódni a tisztába tétel rejtelmeibe, de úgy tűnik, hogy a kezdő szintről haladóra léphetek, ugyanis új elem jött a képbe, és ez nem más, mint az izgő-mozgó csecsemő.
Hiába helyezem el a Babát minél inkább a 70 cm mély pelenkázó felőlem lévő részén, egy mozdulattal képes elrúgni magát a fal felé, és csak jókedvűen mosolyog azon, ahogyan szülei tágra nyílt szemmel aggódnak azon, hogy gyermekük nem megy-e fejjel a falnak.

De nem csak ébren, hanem már éjszakánként, az alvás során sem lehetünk nyugodtak, hiába van a Baba a rácsos kiságyban, hiszen a sötétség nem gátolja abban, hogy kézzel-lábbal mozogjon, és vagy keresztbe fordul, vagy kis sajtkukacként elindul, és egyszer csak az ágy másik végében köt ki.

A mi perpetum mobile babánkkal folyamatosan újabbnál újabb, és egyre komplexebb kihívások várnak még ránk, de egyelőre ezzel az új elemmel próbálunk megbirkózni.

alvás éjjel

Szerencsések vagyunk, hiszen a mi Pici Lányunk a megszületése óta tisztában van azzal, hogy az éjszaka alvásra való.
Mióta hazajöttünk a kórházból nem volt átvirrasztott éjszakánk; sőt, a kórházban is csak egyszer. Persze az elmúlt 10 hétben éjszakánként volt 1-2 - de nem több(!!!) - hajnali ébredés, ami szigorúan csak az étkezés idejére szorítkozott.
De most, amióta a Kislányunk elmúlt 10 hetes, azóta már egyáltalán nincs éjszakai felkelés, - ahogyan azt ma éjjel is tette - egy huzamban képes végigaludni akár 8 órát is.
Hála istennek az éjszakai alvást követő ébredést van úgy, hogy észre sem vesszük, hiszen amikor reggel a megszólaló ébresztőórára felkelünk, azt látjuk, hogy a Picur szeme már hatalmasra nyílt, ő már ébren van, de csendesen csak nézelődik, játszadozik a kiságyban.

védőoltás

Mivel Kislányunk már elmúlt 2 hónapos, ezért elérkezett az ideje a 2 hónapos korban aktuális oltás(ok) beadásának. A kétórás rendelési idő alatt sikerült pont akkor elindulni és hazaérkezni, amikor esett az eső, de semmi gond, végre túl estünk rajta.

Most a DPT (régi nevén Di-Per-Te) kötelező, és a pneumococcus elleni ajánlott védőoltást kapta meg a mi Picikénk.

Megfogadtam - mert jónak tartottam - az újságban olvasott jó tanácsokat (bár, ha nem olvasom, akkor is így tettem volna), azaz Anna nem volt éhes, nem volt álmos, hiszen logikus, hogy akkor nyűgösebben viseli nem csak a kisbaba, de a felnőtt is a megpróbáltatásokat. Persze ennek ellenére már előre tartottam attól, hogy mi lesz az orvosnál, mennyire fáj majd neki, sokáig sír-e... stb.
A rendelőben szerencsére csak 1 anyuka volt előttünk, így mire kivettem a Picurt a babakocsiból, már be is mehettünk. A rövid rutinvizsgálatot követően már elő is került a két injekciós tű, melyek tartalma a Kicsi 1-1 combjában kötött ki. A szurik beadását némi sírás követte, de az orvos nem rögtön egymás után adta be az ellenanyagokat, így a két injekció közötti néhány perces szünetben sikerült egy kicsit megnyugtatni a Kisbabát. Már sem a felöltözéskor, sem a 2 perces hazafelé úton nem volt semmi gond, a Baba olyan volt, mintha semmi sem történt volna. A Bébike hazaérkezés után is nagyon nyugodt volt, nem igényelte a vele való foglalkozást, ezért lefektettem az ágyba, ahol magától elaludt, és 2 órán keresztül fel sem ébredt.
Nem mondom, hogy az esténk nyugodt volt, de Anna nem volt nyugtalanabb most sem, mint amennyire az szokott lenni. Azt mondják, a DPT oltást általában 24-48 órán belül enyhe tünetek követik; hőemelkedés, lázas állapot léphet fel, de szerencsére a Picinket egyelőre a hőemelkedés és a láz is elkerülte, sőt az éjszakát is - akár csak az ez előtti 3 napon - hajnali étkezések nélkül átaludta.
Nagyon remélem, hogy a későbbiekben szükséges oltások sem viselik meg ennél jobban! :)

az első 2 hónap

Kereken két hónappal ezelőtt érkezett meg családunkba a Kislányunk, aki attól a naptól kezdődően minden egyes porcikájával az életünk részévé vált.
Leírhatatlan érzés, ahogyan napról napra fejlődik, változnak a vonásai, újabb és újabb dolgokat sajátít el az a Picike Lány, akinek én vagyok - én lehetek - az anyukája.

A legutóbbi két hónap nagyon gyorsan eltelt, de a Picur mégis rengeteg változáson ment keresztül. A születésekor (bár a hossza és a súlya átlagos értéket mutatott) számomra még nagyon picikének tűnt, alig mertem/mertünk hozzáérni, de mára ez már a múlté, hiszen a Bébi súlya most már több, mint 5 kg, és a fejét, testét is szépen tartja már.

Néhány héttel ezelőtt végre elérkezettnek láttam az időt arra, hogy elmenjek az iskolába zh-t írni. Ekkor a Picurkára itthon a nagymama vigyázott. Teljes mértékig tisztában voltam vele, hogy 2 óra alatt - amíg oda vagyok - semmi baj nem történhet, de mégis nehéz, és egyben szokatlan volt gyerek nélkül, egyedül kilépni az ajtón. Az elválást számomra az nehezítette meg, hogy Manókánk egyelőre nem igazán barátkozik a cumisüveggel, ezért az az érzésem, hogy hogyha nem vagyok vele, akkor étlen-szomjan marad itthon, hiába hagyok neki itthon egy üveg anyatejet. De mivel csupán maximum két óra távollétről volt szó, tudtam, hogy nem pusztulhat éhen a gyerek. Anyai aggódásom természetesen teljesen felesleges volt, hiszen minden a lehető legnagyobb rendben folyt, amíg nem voltam itthon, mert Anna Emese - ahogyan máskor is szokott - nagyszerűen viselkedett.

Ha a Picikénk alvási szokásaiból indulunk ki, akkor le sem tagadhatná, hogy mi vagyunk a szülei, hiszen nem csak éjszakánként alszik jókat, hanem a magyarországi viszonylatban viszonylag hosszú utazásnak számító utakon is, melyekből megtapasztalhattuk, hogy a Picit az autózás láthatóan megnyugtatja, mivel az elindulást követően nem sokkal már szunyókál is, és a célig esze ágában sincs felébredni.

idegesít-e a saját Kisbabám?

Épp csak tengtem-lengtem, nézelődtem a neten, amikor egy újszülött baba anyukájának a blog-bejegyzésnél és az ahhoz kapcsolódó hozzászólásoknál arra lettem figyelmes, hogy minden szülő eljut egyszer (vagy többször) gondolatban odáig, hogy mérges a saját gyerekére, mert idegesíti őt; ezt az érzést általában – elsősorban az anyukákból – a gyerek megmagyarázhatatlan sírása váltja ki. A hozzászólók véleménye egybehangzóan az volt, hogy az a szülő, aki nem gondolja ezt soha, az hazudik, mert olyan gyerek, aki nagyon jó, olyan nincs is!

Ekkor kezdtem el azon gondolkodni, hogy engem vajon idegesít-e a gyerek, vagy dühös vagyok-e rá?

Igaz, a mi Kislányunk is végigüvöltött már egy sétálást, így az elég rövidre sikerült, de mégsem őt, hanem magamat okoltam, mert felmerült bennem a kérdés: talán nem adtam neki elég ételt, mielőtt elindultunk? De az is megeshet, hogy csak a szeles kinti időjárás zavarta a Bébikét, hiszen ezek a pici babák még nagyon érzékenyek.

Sőt, esténként az is előfordul, hogy kicsit sírósabb hangulatban van a Picur, és akkor a fürdés utáni öltözködést is nehezebben viseli. Ez a nyűgös, esti időszak általában egy-másfél óráig tart, és meglehetősen tanácstalan vagyok, de azzal nyugtatom magam, hogy a gyereknek nem lehet baja, mert egész nap nyugodt volt, sőt az esti "produkció" után könnyen elalszik, bár kétszer felkel enni, de átalussza az éjszakát.

Tegnap azért féltem kissé, mert a Picikénk nap közben kicsit nyugtalannak tűnt, hiszen a napsütéses időben dörgött az ég, és délután, miközben hét ágra sütött a nap, még esett is, szóval az időjárás miatt bőven volt oka nyugtalannak lenni. Azonban akkor kezdtem igazán megijedni az éjszakai ébrenléttől, amikor a Babánk délután 5 körül elaludt, és csak este 10 körül ébredt fel, ezért az esti fürdetés ideje is eltolódott, hiszen nem akartam felkelteni a békés szundikálásból. A fürdetés a megszokott hangulatban telt, nem volt nyűgösködés, és az utána következő öltözés sem okozott problémát. Szerencsére nem sokkal a fürdés után etetés következett, és úgy tűnt, már meg is kezdődött az éjszakai alvás. Szinte el sem hittem, hogy a Pici majdnem a szokott időben nyugovóra tért. Hajnal kettőkor – akárcsak máskor – ismét az étkezésé volt a főszerep, bár ekkor a Kislányunk egészen felébredt, és érezhetően nem volt már éhes. Hatalmas szemmel nézett, de ételt már nem kapott, hiszen nem kért, ígyhát betettük a kiságyba, ahol nem sokkal később magától álomba szenderült. Hajnalban még egyszer felkeltünk enni, meg reggel is, de az igazi éberség csak reggel 10 után kezdődött.

Ezek alapján a kora esti félelmem szerencsére alaptalannak bizonyult, és én lepődtem meg a legjobban, hogy ez a pici baba ilyen jól tudja, mikor van éjszaka, azaz az alvás ideje.

Szóval a feltett kérdésre a választ határozottan kijelenthetem: eddig nagyon úgy tűnik, hogy egy meglepően jó kisgyerekkel élünk együtt, ezért az elmúlt 7 hétben még fel sem merült bennem a gyerek idegesítő volta.

az első 6 hét

Másfél hónappal ezelőtt született meg a Kislányunk; ez nem jelent mást, mint azt, hogy túl vagyunk a szülést követő 6 héten, azaz a gyermekágyi időszakon. Sokak számára mérföldkőnek számít a hathetes kontroll, ami a gyermekágyi időszakot követi.

A gyermekágyi időszak végre letelt, ezért kedden a hathetes kontroll miatt meglátogattuk a nőgyógyászt. Ez a találkozó – a szakirodalom alapján – egy „egyszerű vizsgálat sok beszélgetéssel”. A nőgyógyász – aki egyben a szülész is – szerencsére a vizsgálaton mindent rendben talált, és a hat hét alatt felmerült kérdésekre is válaszolt. A rendelőben legkésőbb 1 év múlva, vagy a szoptatás abbahagyását követően kell legközelebb megjelenni.

Ezen a napon más esemény is történt. A Kislányunk újszülöttként megkapott BCG oltásának helye már napok óta piros és duzzadt, az oltás kedd estére végre kifakadt. A kifakadt oltással szerencsére nincs semmi teendő, csak fel kell itatni, nem kell kezelni semmivel, szabadon kell hagyni.

az első hónap

Mielőtt megszületett, kíváncsian vártam (vártuk), hogy a Baba érkezésével vajon mennyiben változik meg az életünk.
Kislányunk már túl van élete első egy hónapján.
Hogy én (mi) hogyan is éltem (éltük) meg az első hármasban töltött hónapot?
Számomra a műtét utáni napok nem voltak kellemetlenek, hiszen a kórházban töltendő első 3 napot a Kisbabával tölthettem, így eszembe sem jutott, hogy most egy komoly hasi műtéten, császármetszésen estem át.
Az első, még csak a Babával kettesben töltött közös éjszakánk nem volt zökkenőmentes, mert az időjárás nagyon szeles volt, és a picik erre állítólag nagyon érzékenyek. De talán nem csak az időjárás miatt volt nyugtalan az éjszaka, hanem azért is, mert a Picikénkből még nem ürült ki teljesen a ragadós, nyúlós magzatszurok, ami bánthatta a pocakját. Azonban ettől az egyetlen éjszakától eltekintve eddig mindegyiket sikerült átaludni, igaz csak úgy, hogy a Picurt kb. 3óránként meg kell etetni. Szerencsére a közel 3óránként esedékes etetés nem igényel túl sok előkészületet, sőt, etetés közben néha még én is elalszom, azaz szinte nem is emlékszem arra, hogy felébredtem volna.
A Kislányunk rengeteget fejlődött az egy hónap során:

• a súlya már meghaladta 4 kilót,
• van egy rugdalózó, ami talán már szűkös lenne rá,
• hátrafelé már szépen emelgeti a fejét,
• egyre sűrűbben elmosolyodik, és kacagó hangot ad
• és biztos van még rengeteg apró dolog, ami fel sem tűnik, mert folyamatosan együtt vagyunk.

A védőnő tegnap járt utoljára a lakásunkban, ez után már csak a rendelőben találkozunk, jóval ritkábban, mint eddig.
Tegnap a védőnő elvégezte a baba 1 hónapos korában elvégzendő, a testi fejlődés (súly, hossz, fej- és mellkörfogat), a pszichomotoros és a mentális fejlődés, illetve az érzékszervek működésének (látás, kancsalság, hallás) vizsgálatát, mely vizsgálatot el kell majd végezni 3 és 6 hónapos korban is. A vizsgálat alapján a Picikénk rendben fejlődik, aggodalomra nincs semmi okunk.

ismerkedés az egészségüggyel

A kórházból április 6-án jöttünk haza. A 6-a óta eltelt idő alatt több egészségügyi dolgozóval is megismerkedtünk.

Az első "látogatóra" nem kellett sokat várni, hiszen másnap, csütörtökön már jött is a gyermekorvos, aki megnézte, hogy a Picivel minden rendben van-e. A doktornő a Baba ellátásával kapcsolatban adott néhány jó tanácsot és azt is megtudhattuk, hogy a Pici születését követően kiváltott gyógyszerek mire jók.
Péntekenként a védőnővel találkozunk, aki egy hónapon keresztül heti rendszerességgel jön, így őt már kétszer is láthattuk. Ő is elmondta a Picurral kapcsolatos aktuális dolgokat, teendőket. A védőnő figyelemmel kíséri a Kislányunk fejlődését és heti súlygyarapodását is.
E hét szerdán megtudtuk, hogy hol van a Budai Gyermekkórház és Rendelőintézet. Sajnos a 3 épületből álló intézményben nem egyszerű a tájékozódás, mivel eléggé zűrzavaros a tájékoztatási rendszer. De végül, az orthopédiai osztály telefonos segítségével valahogy csak sikerült megtalálni az orthopédiát, ahová csípőszűrés miatt kaptunk beutalót. Szerencsére az orvos még ultrahangos vizsgálattal sem talált elváltozást a Picinél, de 4 hónapos korában vissza kell  mennünk, hogy valóban minden rendben van-e.

Már eddig is sejthető volt, de mostanra bizonyossá vált, hogy anyuka legyen a talpán, aki eligazodik a rengeteg információ között, hiszen mást mondanak a különféle baba-mama újságok, más információkkal indít útnak a kórház, mást mond a gyermekorvos és mást mond a védőnő is.

a szülés

mielőtt elindultunk a kórházba

Április 2-án, szombaton jártunk a kórházban CTG miatt és ekkor találkoztunk a szülésszel is, akivel abban állapodtunk meg, hogy – ha addig nem indul meg magától a szülés, – vasárnap este 8-kor a kórházban megkezdik a méhszáj tágítását, így hétfőn megszülethet a mi Pici Lányunk.
A kórházi látogatást követően családi ebédre voltunk hivatalosak, itt már kezdtem magam kicsit furán érezni. Késő este értünk haza, lefekvés előtt még lezuhanyoztam, de aludni már nem igazán sikerült, mert a Pici nyomta a hólyagom és ezért 10-15 percenként jártam ki a mosdóba. Reggel fél 6-ra a fura érzésről határozottan megállapíthatóvá vált, hogy ez már a szülési fájdalom és kb. 5 percenként jelentkezik. Ekkor elkezdtük összeszedni magunkat és elindultunk a kórházba.

A negyed órás út alatt óramű pontossággal jelentkezett a három, ötperces fájdalom. Negyed 7 körül beértünk a kórházba. A szülészetre érkezés után CTG vizsgálat következett, majd ezt követően, 7 óra körül vettek fel az osztályra. 9 óra körül megérkezett a szülésznő, aki burkot repesztett, ekkor derült ki, hogy – a terminus túllépés miatt – a magzatvíz meconiumos. Ez után, valamivel később a szülész is befutott.
A vajúdás alatt semmilyen gyógyszert nem kértem, és nem is kaptam. Szépen, rendben ment minden, nem volt gond a tágulással, jöttek az egyre sűrűsödő, fájdalmasabbá váló fájások is, de a Baba feje sajnos nem úgy állt, hogy ki tudott volna jönni szülőcsatornából. A Kicsi fejének rossz irányba állása és a meconiumos magzatvíz miatt az orvos az altatásban történő császármetszés mellett döntött.
A Kisbabánk április 3-án 13:15-kor megszületett!!!
A műtét után a Picit apukája vehette kézbe, aki vele tölthetett fél órát. De azért, hogy az anyuka és a baba közötti bőrkontaktus meglegyen, a Kislányunkat a megszületését követő 2 órán belül már hozták is, így magamhoz ölelhettem délután 3 óra körül, nem sokkal a műtét utáni ébredezést követően.
Este 8-kor már felkelhettem, zuhanyozhattam – bár a felkelés és a zuhanyzás csak az éjszakás nővér segítségével ment. A mosdó felkereséséhez még kétszer kértem a nővér segítségét az éjszaka folyamán, hiszen kicsit még bizonytalanul mozogtam, és inkább mentem biztosra, nem mertem kockáztatni.
Szerencsére nyugalmas, háromágyas szobába kerültem, ahol nem volt más rajtam kívül. Ennek köszönhetően szinte az egész éjszakát átalhattam, bár néha eszembe jutott, hogy mostantól egészen más lesz minden, hiszen megszületett a Kislányunk, aki valahol itt szuszog a közelben. A Baba a császármetszés miatt az éjszakát nem töltötte velem, a néhány férőhelyes újszülött osztályon aludt, de amikor hajnali 1-kor megéhezett, hozták, hogy megetethessem (már alig vártam, hogy újra lássam, hiszen közel fél napja nem találkoztunk). Hétfő reggel, kb. fél 6 körül ismét hozták, de ekkortól – nagyjából 16 órával a szülést követően – folyamatosan, éjjel-nappal együtt vagyunk, hiszen a kórházban nincs külön újszülött osztály és nincs posztoperatív osztály sem, így minden szoba rooming-in rendszerrel működik, azaz végig az anyukák mellett van az új családtag.

A kórházban töltött idő jobb volt, mint amilyenre számítottam, de a végén már alig vártam, hogy végre itthon legyünk, immár hármasban.

az első itthon töltött éjszaka

Szerdán – 3 nappal a Kislányunk megszületését követően – végre hazajöttünk mindannyian.
Számomra is furcsának tűnt, sőt, először el sem hittem hogy nekem, a császármetszéssel is csupán annyi időt kell a kórházban töltenem, mint azoknak, akik „rendesen” szülnek.

A Babák a születésük után veszítenek a súlyukból, ezért ha a Pici nem kérne előbb enni, akkor most még minden 3 órában fel kell ébreszteni, hogy elég táplálék jusson a gyomrába.
Ma éjszaka a mi Kislányunk közel kétóránként, magától felébredt: fél 11 után először fél 1-kor, utána 3-kor, majd fél 5-kor kezdett el nyöszörögni. Most még nagyon tapintatos, csak óvatosan, egész halkan jelzi, hogy foglalkozást igényel.

Igaz, a legutolsó hajnali ébredése már nem csak egy kb. 20 perces etetésből állt, mivel kb. 2 órán keresztül lefoglalt minket:

• evett, majd úgy tűnt, hogy elég volt neki az anyatej, de ekkor elkezdett nyöszörögni – ezt többször is eljátszotta,
• kétszer átcseréltette a pelenkát,
• majd végül – a saját ágyában sírdogálva – csak elérte, hogy a szülei mellett aludhasson.

A kórházi éjszakákhoz képest sokkal jobb volt az itthoni. Talán a Kicsi is érzi, hogy most már jó helyen van, nyugodt lehet. Bár most, a legelején természetes, hogy mi alkalmazkodunk hozzá, de idővel úgyis minden alakul valahogyan és egymáshoz igazodunk.

Az esemény

Nagy örömmel jelentjük be, hogy Kislányunk 2011. április 3-án, 13 óra 15 perckor megszületett. Császármetszésre volt szükség, de mindenki egészséges.
További részletek később :)

készülődés?

Tegnap este, negyed 12-kor ismét elkezdett fészkelődni a mi kis Picikénk, de most - nem 4 és fél órán át - csupán kb. 2 órán keresztül próbálta belülről más formára alakítani a pocakom.

izgő-mozgó Picike

Ma, a Picur születésének várható időpontját követő 4. napon, délután 4-kor a kanapén feküdtem és épp a legújabb, babavárással foglalkozó újságot vettem kézbe. A Baba ekkor kezdte meg akcióját. Azóta folyamatosan mocorog, és olyanokat rugdos, úgy helyezkedik, hogy csodálkozom azon, hogy a hasfalam még egyben van. Jó lenne tudni, hogy mi is történik most!

a 40. hét

Véget ért a 40. várandóssági hét! Innentől kezdve már kétnaponta kell CTG vizsgálatra járni. Az átlagos baba a születéskor 51 cm hosszú és 3,4 kg súlyú.

Sok egészséges várandósság még a 40. hét után sem fejeződik be. A babáknak csak alig 10%-a születik a számítások szerinti napon. A picik 80%-a – beleértve a kiírt időben születőket is – két héttel korábban vagy két héttel később érkezik, a fennmaradó 20% a koraszülöttekből és a valóban túlhordott babákból tevődik össze.

A magzat ahhoz a 96%-hoz tartozik, akik fejjel lefelé helyezkedtek el, és mélyen beálltak a medencekimenetbe.
A baba immunrendszere még mindig fejletlen, de szerencsére nem érkezik egészen védtelenül erre a világra, hiszen az utolsó hetekben a méhlepényen keresztül jócskán kapott anyai immunanyagokat, antitesteket, amikhez születése után az anyatejből jut hozzá.
A Pici testéről már eltűnt a magzati szőrzet legnagyobb része, bár valamennyi magzatpihe (lanugo) maradhat a vállon, karon, lábon.

A kismama szervezete az elmúlt néhány hét során már sokféle módon felkészült a szülésre.
Az anyuka a várandósság elején a szülés céldátumának kitűzött időpontot várja; várja, hogy majd azon a napon, vagy legalábbis annak a környékén beindul a szülés. Aztán elérkezik a szülés várható időpontja és a baba még sehol sincs. Ha még nem született meg a pici, nem kell aggódni, hamarosan eljön az idő. Túlhordás, terminus túllépés esetén értelemszerűen felmerül a szülés megindításának a lehetősége, ezt azonban mindig az orvossal konzultálva - az előnyök és hátrányok mérlegelése után - kell eldönteni. Lényeg a folyamatos orvosi ellenőrzés. Ha az anyuka kibírta a 40 hét várandósságot, néhány nap ide vagy oda már igazán nem számít. A szülés megindítását elvégezheti az orvos (pitocin vagy burokrepesztés), de történhet nem orvosi módszerekkel is, például homeopátiával. Bárhogy legyen is, meg kell gondolni a szülés megindításának előnyeit és kockázatait is.

túlhordás és terminus túllépés

Nagyon valószínű, hogy ma már nem születik meg a Picikénk. :)
De hogy mivel jár a terminus túllépés, illetve, hogy mi a teendő, ha a terminus után jön a baba, arról a Túlhordásról, terminus túllépésről szóló, az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja rendelkezik.
A Túlhordásról, terminus túllépésről szóló protokoll megfogalmazza, hogy
"Túlhordásról (graviditas prolongata) beszélünk, ha a terhesség kora az utolsó rendes havi vérzés első napjától számítva eléri vagy meghaladja a 294 napot (tehát a betöltött 42 hetet), illetve a terhesség legalább 14 nappal túllépi a szülés legmegbízhatóbb becslés alapján számított várható időpontját.
Terminus túllépésről akkor beszélünk, ha a terhesség kora meghaladja az utolsó havi vérzés első napjától számított 280 napot (tehát a betöltött 40 hetet)."
Ezen kívül a Túlhordásról, terminus túllépésről szóló protokoll tartalmazza azt is, hogy
"Tekintettel a magzati és újszülöttkori morbiditás 40. hét után észlelt emelkedésére, valamint figyelembe véve a beavatkozás anyai szövődményeinek minimális előfordulását, kis kockázatú, singularis terhességek esetén, méhszáj statustól függetlenül a szülés megindítása javasolható a 41. terhességi hét betöltésekor."

idő

Még 5 óra 17 perc, és túlmentünk a március 26-án. Ilyenkor mondják, hogy "mindenórás"? :)

Hümm, t-2,5 óra a terminusig...

:)

már csak 2 nap

Ma voltunk 14. alkalommal a nőgyógyász rendelőjében. Most, a 39. betöltött várandóssági hetet követően hetente kétszer kell megjelenni vizsgálaton.
A mai alkalom ismét CTG-vel kezdődött, majd a méhszáj állapotának vizsgálatával, valamint vérnyomásméréssel és vizelet ellenőrzéssel folytatódott. A mostani eredmények továbbra is azt  mutatják, hogy a Picur - nagy valószínűség szerint - néhány napot még a pocakban tölt.

Még a védőnővel történt első találkozás alkalmával kaptam kézhez a Felicitas - Várandós Mamák tanácsadója c. kiadványt. Az ebben lévő kupont ma végre beváltottam, így végre átvehettem azt az ingyenes ajándékcsomagot, amiben hasznos termékek és információk vannak a harmadik trimeszterben járó várandós anyukák számára.

Úgy hallottam, hogy a hagyományos, 100% pamut, mosható pelenka rengeteg dologra jó. Ilyen dolgok például - többek között - az alábbiak:

• ha a babát le kell tenni, akkor alá lehet rakni,
• nyáron lenge takaróként használható,
• duplán összehajtva törülközőként tesz jó szolgálatot,
• büfiztetésnél is hasznát lehet venni,
• a kórházba is célszerű vinni belőle néhány darabot.

Most jutottam el odáig, hogy végre beszereztem néhány hagyományos, mosható pelenkát. Szerencsére a bolt - ahol hozzájutottam a pelenkákhoz - egész közel van a lakásunkhoz. Bár az üzlet pici és zsúfolt, de az eladó részletes információval szolgált nem csak a mosható pelenkával kapcsolatban, hanem más egyéb termékkel kapcsolatban is.

már csak 4 nap

... és ez egyre különösebb, egyre hihetetlenebb érzés. Ma voltunk az orvosnál, aki közölte, hogy továbbra is bent szeretne maradni a kiscsaj, és megbeszéltük a további menetrendet. Jobb, ha előbb jön, mint később, de az sem baj, ha 1 hetet csúszik. Pont időben fog jönni, mert nálunk mindig minden precízen meg van szervezve, vagy késik még, mert jól elvan, ahogy' a szülei szoktak?

Nem tudom, de legalább írtam egy bejegyzést.

Szóval a lényeg, hogy ez az egész bizony kurvajó! :D

a 39. hét

Egyre jobban közeledik Kisbabánk érkezése, hiszen már a 39. hét is elmúlt. A Pici hossza most 49 cm körüli, súlya megközelítőleg 3200 g.

A magzat ellenálló képessége fejlett, így alkalmas a méhen kívüli életre. Az első hónapokban kapott méhlepényen keresztüli antitestek védik a fertőzésekkel szemben. Bár a tüdeje már érett, de az oxigént még a lepényi keringésen keresztül kapja.
A Pici leszáll a kismedencébe, ez az első szülésnél a vajúdás megkezdése előtt, a további várandósságoknál alatta történik.
A babák 70%-a a „terminus” előtti vagy utáni 2 hétben születik meg, és csak alig 10%-uk születik a számítások szerinti napon. A fennmaradó 20% a koraszülöttekből és a valóban túlhordott babákból tevődik össze.
A köldökzsinór hossza kb. 15cm és nem minden esetben veszélyezteti a babát, ha rátekeredik. Nem hátráltatja a légzésben. Csak akkor van ok pánikra, ha annyira szorosan tekeredik valamelyik testrész köré, hogy elszorítja a benne futó ereket. Ekkor császármetszésre van szükség minél előbb.
A megszületés után a belek első működésének eredményeként a meconium elhagyja a baba szervezetét.

A kismama most már bármelyik nap szülhet. Fontos, hogy készenlétben legyen, és folyamatosan figyelje magát, a testét. Persze ezt nem szabad túlzásba vinni és pánikba esni.. A kísérő, vagy az apa legyen mindig elérhető telefonon.
A babák kb. 12%-a ezen a héten születik meg, de ez nem azt jelenti, hogy teljes rabságban kell otthon ülni és várni a fájásokat. Jobb aktívan eltölteni az utolsó napokat is, pl. célszerű időpontot kérni a fodrásztól, mert a szülést követően hetekig nem lesz mód felkeresni. Gyakori félelem, hogy a szülés egyszer csak nyilvános helyen beindul, de aggodalomra semmi ok, hiszen ez nagyon ritka esetben fordul elő.
Az anyuka a szülés megindulása előtti napokban a következőket tapasztalhatja, bár ezek sem mindig pontos előhírnökei a nagy eseménynek:

• hüvelyi vérzés;
• nyákdugó távozása, kilökődése;
• megjelenik az ún. "fészekrakó ösztön";
• laza széklet, hasmenés;
• fogyás;
• növekvő étvágy;
• méh felső részének összehúzódása, az alhas és a lágyék felé irányuló görcs.

A méhnyak felpuhul, és valószínűleg kitágul a méhszáj. Egyes orvosok a várandósság vége felé is végeznek rutinszerű hüvelyi vizsgálatokat. A közhiedelemmel ellentétben a méhnyak állapotából nem lehet következtetni a szülés megkezdődésének időpontjára. Vannak orvosok, akik burokrepesztést végeznek, hogy felgyorsítsák az eseményeket.
A magzatvíz még a vajúdás megkezdődése után is háromóránként teljesen kicserélődik. Nem igazán tudható, mi a magzatvíz, bár annyi bizonyos, hogy részben a baba vizeletéből, verítékéből és más testnedveiből áll. A legtöbb várandós kismama gondolatai a szülésig tartanak, de hogy miként lesznek utána a dolgok, arról csak töredékes információik vannak. A csecsemőgondozási könyvek és tanfolyamok többsége szinte csak a rutincselekvésekre készít fel, de arra nem, hogy milyen kihívások várhatóak már a szülés utáni első napon is.

nőgyógyásznál - XII.

Bő egy héttel ezelőtt voltunk utoljára a nőgyógyász rendelőjében.
A mostani, a 38. betöltött várandóssági hetet követő vizsgálat ismét CTG-vel kezdődött, ezt követően az orvos megvizsgálta a méhszáj állapotát, de volt vérnyomásmérés és vizelet ellenőrzés is.
A - mai vizsgálati eredmények alapján - Kisbabánk továbbra sem mutatja semmi jelét annak, hogy idő előtt szeretné meglátni a kinti világot, azaz még mindig jól érzi magát az eddig megszokott helyén, úgyhogy a mostani hétvégén egyelőre talán még nem kell attól tartani, hogy a kórház felé kellene venni az irányt.
Mától kezdve van már választott szülésznőnk is, aki velünk lesz akkor, amikor a Picikénk a védett helyről megkezdi utazását a mi világunkba.

megismerkedés a gyermekorvossal

A környéken lakókkal nem tartunk szoros kapcsolatot, így olyanokkal sem, akiknek kisgyerekük van. Ennek köszönhetően nem túl egyszerű a környéken lévő ellátásokkal kapcsolatban információt szerezni, így pl. azzal kapcsolatban sem, hogy melyik közeli gyermekorvost kellene választani. De múlt héten, a védőnőnél tett látogatás alkalmával megtudtam, hogy a gyermekorvosi rendelőben a szülőknek hetente kétszer lehetőségük van találkozni a leendő, választott, ebben a körzetben rendelő gyermekorvossal.
Bár szabad orvosválasztás van, első körben mégis megnézem, hogy milyen a körzetben rendelő orvos. Ha esetleg mégsem volnék elégedett a körzeti gyermekorvossal, még utána is lehetőségem van váltani.
A gyermekorvossal való első találkozásra ma délelőtt kerítettem sort. A bemutatkozást követően a tapasztalt, idősebb doktornő mosolyogva és örömmel vállalta el a nemsokára megszülető Picikénk ellátását. A mai, első, gyermekorvosnál tett látogatáskor a doktornővel váltottunk egymással néhány mondatot, ami alapján az a benyomásom, hogy a közeli rendelőben jó kezekben lesz a Picur, ha néha megbetegszik.

a nyákdugó

A nyákdugó egy barnás, vastag képződmény, ami a méhszáj előtt helyezkedik el, és a magzat fertőzések elleni védelméért felelős.
A nyákcsap zselés állagú, színtelen vagy rózsaszín, esetleg kissé véres váladék. Ezt követően fokozott hüvelyi váladékozás figyelhető meg, ennek oka, hogy a méhnyakcsatorna tágulni kezd. A nyákdugó akkor válik le, amikor a méhszáj lazulni és vékonyodni kezd; eltávozhat a szülést megelőző 1-2 hétben vagy pár órában, de akár közvetlenül a szülés előtt is, ezért távozása nem jelenti azt, hogy a szülés megkezdődik, emiatt még nem kell a kórházba indulni.

a meconium

A meconium a magzati bélsár, ami a várandósság 17. hetétől a magzatvízben található anyagok emésztésével folyamatosan gyűlik a magzat vastagbelében. Ez a baba bélrendszerében termelődő magzatszurok elpusztult sejteket, zsírnemű anyagokat, és epefestéket tartalmaz, némi bélnedvvel keverve.
A meconium sötétzöld színű, majdnem fekete, rugalmas, ragacsos, kenőcsös anyag, majdnem olyan, mint ténylegesen a szurok.
A meconium az újszülött első széklete, jó esetben nem kerül ki a magzatvízbe, hanem a baba bélrendszeréből a születése után, a szülést követő első napokban, az emésztés megkezdődése előtt ürül a pelenkába.
Az esetek 30%-ában a magzatszurok ürítése még a szülés előtt megtörténik. Ez akkor okozhat gondot, ha a baba lenyeli a magzatszurkot, de ez nem valószínű, ha születéskor kellően leszívják a váladékot, amit az orvos vagy a szülésznő még az otthoni szüléskor is elvégezhet.
Utalhat a magzat érettségére, de lehet a magzati állapot romlásának jele is, ha meconiumos, azaz zavaros, zöldes a magzatvíz.

a 38. hét

Már elmúlt a 38. hét, hivatalosan ekkor számít a várandósság harmincnyolc hetesnek. A Pici egy hete – azaz a 37. betöltött hetet követően – már bármikor megérkezhet. Hossza most nagyjából 48 cm, súlya megközelítőleg 3100 g lehet.

A magzat tüdeje teljesen érett, felkészült a levegő légzésére, gyakorolna is, de mivel nincs levegője, sok magzatvizet nyel, és ettől gyakran csuklik.
A magzatmáz és a szőrpihék eltűnnek a bőréről.
A picúr ilyenkor már akár napi 28-30 grammot is hízhat.

A kismama súlygyarapodása ekkorra lelassul, vagy leáll, ha mégis hízna, akkor az már a vízvisszatartás miatt van. A várandósság során 11-13 kg közötti a hízás mértéke, amely az alábbiakból tevődik össze:

• emlő, méh, csípő, láb: a teljes súlygyarapodásnak kb. 20%-a (2,0-2,5 kg)
• magzat: a teljes súlygyarapodásnak kb. 38%-a (3,0-3,5kg)
• magzatvíz: a teljes súlygyarapodásnak kb. 11%-a (1,2-1,5 kg)
• méhlepény: a teljes súlygyarapodásnak kb. 9%-a (1-1,2 kg)
• szövetek közötti folyadék és a megnövekedett vérmennyiség: a teljes súlygyarapodásnak kb. 22%-a (2,4-2,9 kg)

Lehet, hogy a baba a medencében való elhelyezkedéskor eltalál egy ideget, ami miatt az anyuka áramütéshez hasonló bizsergést érezhet végigfutni a lábán, vagy a hüvelyében.
Ha barnás (esetleg kicsit véres), folyásszerű nyák távozna az anyukából, akkor ez a nyákdugó, amely a várandósság alatt a méhszáj előtt van, hogy védje a magzatot a fertőzésekkel szemben. A méhszáj lazulásával és elvékonyodásával ez a dugó leválik. Ez jelezheti, hogy lassan beindul a szülés.
A Braxton Hicks-féle fájdalmatlan összehúzódások egyre erősödhetnek, kényelmetlenebbekké válhatnak. Bármelyik pillanatban megindulhat a szülés.
A baba mozgásának intenzitását és gyakoriságát továbbra is figyelni kell! Érdemes előre kitalálni, hogy mi történik, ha éjszaka indul meg a szülés, vagy ha nappal csúcsforgalomban, vagy ha olyankor, amikor az anyuka épp nem otthon van. Pánikra semmi ok, az első fájások kezdetekor még rengeteg időt van, azonban ha elfolyik a magzatvíz, akkor rögtön indulni kell.

terhesség

A Picikénk születéséig még nagyjából 2 hét van hátra, és úgy tűnik, számomra most kezdődött el az az időszak, amikor már talán terhességről lehet beszélni. Bár továbbra sem szeretem ezt a kifejezést, de néhányan valószínűleg erre gondolnak, amikor a várandósság harmadik harmadával járó nehézségeket emlegetik.
Hogy miért is? Mert

• úgy érzem, hogy az egész napot könnyedén át tudnám aludni,
• gyorsabban, könnyebben fáradok,
• látom, hogy a felgyülemlő víztől a lábam vastagabb, ráadásul egyre messzebb kerül tőlem, azaz a zoknit is már nehezebb felvennem,
• néhány napja képes egy pillanat alatt elzsibbadni a kezem.

De mindezek ellenére szerencsésnek mondhatom magam, hiszen a várandósság természetes velejárójaként emlegetett rengeteg dolog kimaradt az életemből. Ilyen többek között a:

• reggeli émelygés,
• várandósság első harmadában jelentkező vérzés,
• kívánósság,
• derékfájás,
• ízületi fájdalom,
• székrekedés,
• terhességi diabétesz,
• bőr tágulása miatt bekövetező terhességi csíkok kialakulása a pocakon,
• kidudorodó, érzékeny köldök.

nőgyógyásznál - XI.

Most, a 37. betöltött várandóssági hetet követően már hetente kell megjelenni a nőgyógyász rendelőjében. A mai alkalommal a harmadik trimeszteri terhesgondozói vizitre került sor.
(Igen, a 30. betöltött várandóssági hetet követő nőgyógyászati vizsgálat alkalmával egy ilyen, "harmadik trimeszteri terhesgondozói vizit" megnevezésű leletet már kézhez kaptam.)
A mai napon az orvos ismét megvizsgálta a méhszáj állapotát, de volt CTG vizsgálat vérnyomásmérés és vizeletvizsgálat is.
Ismét láthattunk a Picinket az ultrahangon, akinek mostani méretei az alábbiak (Zárójelben a 37-38 hetes magzat Hadlock-féle számítás szerinti mérete szerepel):

• BPD – fejének keresztirányú átmérője: 89 mm (92-94)
• FL – combcsontjának hossza: 74 mm (73-75)

Szerencsére továbbra is minden rendben van, semmi jel nem utal arra, hogy a Kicsi ne érezné jól magát.

védőnőnél - IV.

A várandósság alatt állítólag legalább négyszer kell felkeresni a védőnőt. De a legutóbbi találkozás alkalmával új védőnő fogadott, akitől nem voltam elragadtatva.
Említettem a nőgyógyásznak is, hogy nem igazán talpraesett és tapasztalt az új védőnő; az orvosom erre azt mondta, teljesen fölösleges olyan sokszor meglátogatni a védőnőt, a három alkalom bőven elég volt már.

Sokáig húztam-halasztottam, de - egy megérzésemnek köszönhetően - csak felhívtam a rendelőt. Tárcsáztam. A hölgy, aki a telefont felvette nem tudta adni azt a védőnőt, akivel legutoljára találkoztam, mert ő már nem dolgozik ott. (Igen, valami ilyesmi gondolat villant át rajtam, mielőtt tárcsáztam volna.)
Így most, a negyedik alkalommal a harmadik védőnővel volt szerencsém találkozni.

A mostani találkozókor két védőnő fogadott, hiszen az, aki azt a körzetet viszi, ahová én tartozom, ő most, a védőnő-váltást követően egy darabig még másik védőnő segítségével tartja a gondozást. A körzetem védőnője már a telefonos időpont-kéréskor is nagyon szimpatikusnak tűnt. Szerencsére a telefonban tapasztalt kedvesség a személyes találkozókor sem változott.
Ma vérnyomásmérés, testsúlymérés és a baba szívhangjának meghallgatása volt napirenden. A vérnyomásom rendben van, a testsúlyom miatt sem kell aggódnom, mert kb. benne vagyok az előirányzott értékben, a Kicsi szívhangja sem ad okot aggodalomra, azaz továbbra is úgy tűnik, hogy minden rendben.
Megkaptam az új, 2011-re vonatkozó, családtámogatási ellátási formákról szóló ismertetőt, de kézhez kaptam 10 receptet is, amiket majd csak a Picúr születése után lehet kiváltani, hiszen az ő neve kell, hogy szerepeljen a recepteken.
A baba születéséig már nem kell találkoznom védőnővel, de utána - ha minden igaz - egy hónapon keresztül heti rendszerességű látogató lesz nálunk, hiszen a védőnő az aki tanácsaival, útmutatásaival segíti az anyukát.

szülőszoba látogatás

Végre ezen is túl vagyunk!
Már elég régóta szerettük volna megtekinteni a szülőszobát. A szülőszoba látogatást egyszer már majdnem megejtettük, de akkor annyian szerettek volna bejutni, hogy már cipővédő sem jutott nekünk. Akkor még bőven ráértünk, így inkább nem nyomorogtunk, tudtuk, hogy lesz még alkalmunk megtekinteni azt a helyet, ahol Picúrkánk majd a világra jön.
Igaz, most sem nem ment egyszerűen a szülőszobába bejutás, hiszen több, mint egy órát kellett várakoznunk az osztály bejárata előtt. De végre nem volt tömeg. Sőt! Kettesben - egy kórházi dolgozó vezetésével - nézhettük meg a szülés/születés helyét, és tudhattunk meg a szülésről néhány plusz infót.Most már tudjuk, hogy hol kell jelentkezni, ha megindul szülés, láttuk a vajúdószobát, valamint betekinthettünk a hagyományos és az alternatív szülőszobába is.

nőgyógyásznál - X.

Két héttel ezelőtt, a 34. betöltött várandóssági hét után jártunk utoljára nőgyógyásznál.
Ma, a 36. betöltött hetet követően estünk át az első CTG (kardiotokográf) vizsgálaton. Ez a műszer egyidejűleg méri a magzati szívfrekvencia változását és a méhösszehúzódásokat. A vizsgálat során a hasfalra rugalmas szalagokkal rögzített két jelátvivőből a képernyőre kirajzolódik a két görbe, melyek kinyomtatva is mutatják a szívfrekvenciát, valamint a fájások alakulását. A várandósság utolsó heteiben a magzat szívverésének percenkéni frekvenciája 120-160 közé esik, ritmusa pedig egészen szabályosnak mondható. Ha a magzat mozgolódik, akkor a diagramon változó mértékben gyorsuló szívverés látható, amikor alszik, akkor egyenletes, szinte vízszintesnek látszó görbe rajzolódik ki. A kardiotokográfiát kettős célra használják. A várandósság utolsó heteiben az esetleges méhösszehúzódásokat figyelik meg vele: ellenőrizhető, hogy a magzat szívverése megfelelő-e. Ezt a vizsgálatot NST-nek (nonstressz-teszt) nevezik, ekkor a magzat semmilyen ingerlésnek nincs kitéve. A mostani 20 perces vizsgálat eredményéből az orvos azt tolmácsolta felénk, hogy a kicsi jól érzi magát. :)
A nőgyógyásztól kézhez kaptuk a múlt heti laborvizsgálat eredményét is: az eredmények azt mutatják, hogy továbbra is minden rendben van.
A mai alkalommal az orvos megvizsgálta a méhszáj állapotát, vérnyomást és méhfenék magasságot mért, illetve sztreptokokkusz-szűréshez vett mintát, mivel a várandós nők 20-35%-a hordozza a tápcsatorna alsó részében vagy időszakosan a hüvelyében ezt a baktériumot anélkül, hogy bármiféle tünete lenne. A baj ott van, hogy ezeknek az anyáknak 50-75%-ában a gyermek megkapja a sztreptokokkuszt, vagy még magzati korban a vér útján a lepényen keresztül, vagy születés, császármetszés közben.
A kisbabánk szombattól már bármikor megszülethet, hiszen akkortól már nem számít koraszülöttnek. Szóval egyre jobban közeledik a picivel való első találkozásunk napja.
Sűrűsödnek az orvosi vizsgálatok, legközelebb egy hét múlva kell megjelennünk ugyanitt.

a 37. hét

Véget ért a 36. hét, és elkezdtük a harminchetediket taposni. A picikénk hossza a 37. héten 46,5 cm, súlya 3000 g körül lehet.

Bár az orvos nem úgy számolja a várandóssági hetek számát, mint ahogyan az számomra logikus lenne, és ahogyan eddig én itt, ezen a blogon bemutattam. Az orvos, védőnő számára a várandósság annyi idős, amennyi a befejezett hetek száma. Azaz a mi Kisbabánk ezen a héten még csak 36 hetes, vagyis a fejlődésével kapcsolatos információk egy héttel előbbiek, mint ő valójában.

A magzat mostantól naponta kb. 28 g-ot hízik.
Ha a kicsi csuklása érzékelhető, az jó jel; arra utal, hogy a baba tüdeje már fejlett, mivel légző mozgásai közben beszívja a magzatvizet.
Ekkor már nem számít koraszülöttnek, azaz „időre” születettnek, orvosilag érettnek számít a baba, és a legtöbb esetben ilyenkor az orvos már nem tesz semmit, hogy a szülést késleltesse. Ha farfekvésben helyezkedik el, valószínű, hogy császármetszéssel segítik világra jönni.

A kismama jó, ha megfigyeli az utolsó hetekben a kicsi rúgásait; akár hiszi, akár nem, hiányozni fognak.
Gyakoriak lehetnek a hőhullámok, mivel szervezetben intenzív munka folyik és az energiafelhasználás nagyobb.
Ha a szülők eddig még nem tették meg, ideje megtekinteni, hol fog születni a pici. És itt az ideje a kórházi holmi összepakolásának is.
Nagyon sokan kíváncsiak arra, vajon fogják-e tudni, mikor kezdődik a vajúdás. Számos módja van annak, hogy meg lehessen különböztetni az igazi fájásokat a jóslófájásoktól (már akinek vannak/voltak jóslófájásai). Érdemes elolvasni mások szüléstörténeteit és megkérdezni ismerős kismamákat, ők hogyan élték meg és ismerték fel a fájásokat. Lehet, hogy már napok múltán, de az is előfordulhat, hogy csak 4-5 hét múlva tarthatja az anyuka kezében a babáját. Nehéz időszak ez, hiszen az anyukák többsége már nagyon várja a szülést, szeretne túl lenni az egészen, a babák többsége azonban nem a várt időpontban bújik ki. Csupán 20% az, aki a kiírás időpontjában születik meg, 20% a kiírás napja előtt, 60% pedig utána jön világra, ezért egyelőre fő a türelem és ki kell használni az utolsó napokat rendezkedésre, pihenésre, barátokkal való találkozásra. Az apukával közös programokra, varázslatos élmény lesz utólag visszaemlékezni, hiszen ezek azok az utolsó napok, amit még gyerek nélkül töltöttek.

a 4. laborvizsgálat

A nőgyógyásztól - akit egy hete látogattunk meg, - erre a hétre a labor meglátogatását kaptuk feladatul.
A ma reggelre ütemezett, még reggel 8 előtt letudandó laborvizsgálatot nem fogadtam kitörő örömmel, hiszen köztudott, hogy nem erősségünk (és nem hibázom, ha ezt többes számban írom) a korai ébredés, ami most, a babára várás közben sem változott.
De végre szerencsém volt: a "betegfelvételnél" senki nem volt előttem, és a vérvételnél sem kellett sokat várni, így egész gyorsan végeztünk a vér- és a vizeletminta leadásával; nem sokkal 8 után már indulhattunk is az iroda felé, hogy megkezdhessük a mai munkanapot.

Sajnos a metrón sokan voltak, ezért nem sikerült leülnöm, így a 4 metrómegállónyi utazást állva tettem meg. Nem is lenne ezzel gond, hiszen még egészen jól érzem magam, de néha azért már észreveszem, hogy az utóbbi időben felszaladt rám néhány kiló. Mire az irodához értünk, már elég rendesen éreztem a koránkelés és a metrózás utáni elfáradást, de ez még nem volt elég a mai napra, ugyanis a lift, ami az iroda bejáratáig vitt volna, nem működött, így kénytelen voltam további próbatételnek is eleget tenni, azaz megmászni 5 emeletet. De talán nem is gond, hogy végre mozogtam egy kicsit.

a 36. hét

Lassan elérkezik az a pillanat, amikortól már csak napokban számoljuk a baba születéséig hátralévő időt, hiszen a várandósságnak a 7/8-án, azaz 35 hetén túl vagyunk. A 36. héten a baba hossza nagyjából 43,5-46 centi, súlya 2,3-2,6 kg körül mozoghat.

A magzat csontozata már eléggé erős, de ugyanakkor kellően lágy még ahhoz, hogy deformálódni tudjon a szülésnél. Az újszülött feje gyakran tojás vagy csúcsos alakú, de pár héttel a születés után felveszi eredeti formáját.
A baba bőre már kisimult, színe világos rózsaszín, körmei elérik az ujjak végét. A picinek már körülbelül fél centis haja van. Egyre jobban hasonlít egy formás újszülötthöz.
Kezd kialakulni saját alvás-ébrenlét ciklusa.
A baba már teljesen kitölti a mama méhét, így már nincs helye a teljes testváltoztatásokra. Ehelyett inkább intenzíven rugdos, vagy bokszol.

A kismama számára egyre fontosabbá válik a pihenés. Közvetlenül a baba születése előtt és utána nagyon elfoglalt és fáradt lesz, ezért – ha teheti – a következő 1-2 hétben találkozzon sokat a barátaival, családdal. Ha még nem érzi fizikai korlátait, menjen moziba, színházba, hangversenyre, utóbbi különösen jót tesz a kicsinek.
Az először szülő nőknél a magzat feje ilyenkor általában már befordul a méhnyak felé, és a baba leszáll a medencébe: készen áll a születésre. Többedszer szülő nőknél nem ritka, hogy a baba csak közvetlenül a szülés előtt fordul be a szülőcsatorna irányába. Ha az anyukára 5 perces fájások törnének rá, akkor az orvos már valószínűleg nem akarná megállítani a szülés folyamatát.

nőgyógyásznál - IX.

Utoljára négy héttel ezelőtt találkoztunk a nőgyógyásszal, de ez volt az utolsó alkalom, hogy ennyi ideig ne jelenjünk meg nála, hiszen legközelebb 2 hét múlva szeretne látni minket.
A mostani alkalommal is csak a szokásos rutinvizsgálat, a vérnyomásmérés, méhfenék magasságának megmérése és vizeletvizsgálat volt napirenden. Lassan el kell kezdeni megfigyelni a magzat mozgását, ugyanis az élénk és erőteljes mozgások jelzik, hogy egészséges, míg a ritka és erőtlen mozgások idült betegségről tanúskodnak. A várandósság végén az orvosok a napi tíz mozgást tekintik annak a küszöbértéknek, amikor elmondható, hogy a magzatnak jó az életereje. De ha a magzatmozgások száma nem éri el a napi tízet, azonnal orvoshoz kell fordulni.

a 35. hét

Már a 34. héten is túl vagyunk. A kicsi hossza 44 cm körüli lehet, súlya most nagyjából 2,15-2,5 kg.

A magzat most kezd el erőteljesebben hízni, hetente átlagosan 20-25 dkg-ot szed magára. A kicsik súlya közötti eltérések most, a várandósság késői szakaszában már nagyobbak lehetnek. A baba szervei kifejlődtek, már csak zsírrétege növekszik és erősödik a szervezete, a baba bőre kisimul.
Egyre többet van ébren, ilyekor a fejét a kívülről jövő fény felé fordítja, megkülönböztet fényt és sötétséget.

A kismama ne igyon sokat lefekvés előtt, és csak akkor feküdjön le, ha már eléggé elfáradt. A várandósság végén jelentkező alvászavarokat néhányan azzal magyarázzák, hogy a természet így készíti fel a kismamát a babával való együttlétre. Mások úgy vélik, az álmatlanságot a baba egészsége, a szülés, vagy a szülői feladatok miatti aggodalom okozza. De számos fizikai oka is lehet annak, hogy nehezen megy az alvás. Hiszen ha valaki 45 percenként kijár a WC-re, vagy fáj a dereka, háta, esetleg helyenként zsibbad, az nem segíti elő a jó alvást. Rossz, vagy aggasztó álmai lehetnek a babával kapcsolatban, de nem kell aggódni, ez nagyon gyakori, és nem jelenti azt, hogy bármi baj lenne.
Egyrészt a kicsi súlynövekedése, másrészt a vizesedés miatt az anyuka ezekben a hetekben érzi magát a legsúlyosabbnak. Ne üljön, vagy álljon sokáig egy helyben!
Az, hogy szülés után milyen gyorsan tudja visszanyerni eredeti alakját, attól függ, hogy tornázott-e várandóssága alatt, és hogy milyen életmódot alakít majd ki szülés után.
A baba a súlya miatt a lábra fokozott terhelés nehezedik, viszont a légzési zavarok, gyomorsav problémák megszűnnek.
A kismama a nyolcadik hónap végén és a kilencedik hónapban érzi magát a legfáradtabbnak, ezért most már igazán abba kell(ene) hagyni a munkát, bár valószínűleg túl sok kedve amúgy sincs már a munkához, hiszen szeretné mihamarabb a kezében tartani a picit.
Érdemes lassan összekészíteni azt, amit az anyuka a kórházba visz és megvásárolni a még hiányzó babaholmikat.

Az apuka számára ez az egyik legjobb időszak, mert a mama pocakján keresztül érezheti a pici rugdosását; óvatosan kopoghat neki, hogy lássa hogyan reagál.