az első hónap

Mielőtt megszületett, kíváncsian vártam (vártuk), hogy a Baba érkezésével vajon mennyiben változik meg az életünk.
Kislányunk már túl van élete első egy hónapján.
Hogy én (mi) hogyan is éltem (éltük) meg az első hármasban töltött hónapot?
Számomra a műtét utáni napok nem voltak kellemetlenek, hiszen a kórházban töltendő első 3 napot a Kisbabával tölthettem, így eszembe sem jutott, hogy most egy komoly hasi műtéten, császármetszésen estem át.
Az első, még csak a Babával kettesben töltött közös éjszakánk nem volt zökkenőmentes, mert az időjárás nagyon szeles volt, és a picik erre állítólag nagyon érzékenyek. De talán nem csak az időjárás miatt volt nyugtalan az éjszaka, hanem azért is, mert a Picikénkből még nem ürült ki teljesen a ragadós, nyúlós magzatszurok, ami bánthatta a pocakját. Azonban ettől az egyetlen éjszakától eltekintve eddig mindegyiket sikerült átaludni, igaz csak úgy, hogy a Picurt kb. 3óránként meg kell etetni. Szerencsére a közel 3óránként esedékes etetés nem igényel túl sok előkészületet, sőt, etetés közben néha még én is elalszom, azaz szinte nem is emlékszem arra, hogy felébredtem volna.
A Kislányunk rengeteget fejlődött az egy hónap során:

• a súlya már meghaladta 4 kilót,
• van egy rugdalózó, ami talán már szűkös lenne rá,
• hátrafelé már szépen emelgeti a fejét,
• egyre sűrűbben elmosolyodik, és kacagó hangot ad
• és biztos van még rengeteg apró dolog, ami fel sem tűnik, mert folyamatosan együtt vagyunk.

A védőnő tegnap járt utoljára a lakásunkban, ez után már csak a rendelőben találkozunk, jóval ritkábban, mint eddig.
Tegnap a védőnő elvégezte a baba 1 hónapos korában elvégzendő, a testi fejlődés (súly, hossz, fej- és mellkörfogat), a pszichomotoros és a mentális fejlődés, illetve az érzékszervek működésének (látás, kancsalság, hallás) vizsgálatát, mely vizsgálatot el kell majd végezni 3 és 6 hónapos korban is. A vizsgálat alapján a Picikénk rendben fejlődik, aggodalomra nincs semmi okunk.