Ha már megúsztam a reggeli rosszulléteket, a szédülést, a mellfeszülést és a kívánósságot is, most úgy tűnik, hogy az előtej szivárgását már nem sikerül elkerülnöm. A kéznél lévő könyvekben utánaolvastam, hogy mi is ez pontosan.
A várandósság során az emlő számos változáson megy keresztül: érzékenyebb lesz, megnagyobbodik, a bimbóudvar sötétebbre színeződik. A várandósság 16. hetétől kezd termelődni a híg, átlátszatlan anyag, az előtej (colostrum). A kismamák egy része ekkortól már szivárgást tapasztalhat, ezért melltartóbetétet kell hordania, hogy az előtej ne hagyjon foltot a ruhán. A szivárgás szeretkezés közben is megindulhat, ami zavaró is lehet, bár teljesen normális.
A 25-28. hét között a kismama emlői felkészülnek a születendő baba táplálására. Már megfigyelhető, hogy egy-két csepp előtej (tele baktériumok és vírusok elleni ellenanyaggal) szivárog a bimbóból, vagyis az anyuka készen áll a szoptatásra. Az emberi előtejben például olyan ellenanyagok is vannak, amelyek a megemésztett tehéntej fehérjéi ellen termelődnek.
A nők egy részénél csak a szülés után jelentkezik előtejszivárgás, másoknál a terhesség korai szakaszától kezdve jelen van, de ez nem befolyásolja a szoptatás sikerességét. A tej megindulásának serkentése érdekében a szülés után minél gyakrabban kell a picit mellre tenni. A tej megindulásáig a csecsemő a sűrű, krémes, minden szükségletet kielégítő előtejjel táplálkozik, amely óvja őt a fertőzésektől. A tej megindulása a szülést követő harmadik-negyedik napon következik be. Később minden szoptatásnál először az előtej érkezik, ez csillapítja a pici szomját, majd ezután jön a sűrűbb, táplálóbb anyatej. Összetettségével az anyatej megakadályozza hogy a csecsemő lehetséges allergizáló hatású anyagokkal érintkezzen addig, amíg bélszerkezetének érése meg nem engedi étrendjének bővítését (ez az elválasztáskor következik be).
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése