a kórházban töltött három nap

Még a kórház által szervezett szülésfelkészítő előadásokon elhangzott, hogy úgy szoptatás szempontjából, mint a SIDS (hirtelen csecsemőhalál szindróma) megelőzése miatt jó, ha az újszülött minél közlebb van éjjel a szülőhöz. Szoptatás szempontjából ez azért különös fontosságú, mert így a szülő a lehető leghamarabb tud reagálni a picurka éhséget előrejelző reakcióira (pl. szájának nyitogatása, a kezének harapdálása, ébredezés...stb.). SIDS szempontjából pedig a "szoros testi kapcsolat az édesanyával stabilizálja a baba szívritmusát és légzését" (Margot Sunderland - Okosan nevelni tudni kell).
Egyéb, a kórházi nézetekről szóló tudnivalók is elhangzottak a már említett szülésfelkészítő előadásokon, pl. az is, hogy a szoptatás maximális támogatása miatt nem szabad a kórházba hozni cumit, cumisüveget, bimbóvédőt.

Sajnos a péntek este nem volt zökkenőmentes, Laura nyűgös volt. Éreztem, hogy a hasa rendetlenkedhet, de hiába próbéltam így-úgy mozgatni a félnapos gyereket, nem segített semmi. Éjjel kimentem a csecsemősökhöz, ahol egy elbűvölő, nagyon kedves csecsemős nővér volt épp szolgálatban. Sokat ő sem tudott tenni, csak ellátott tanácsokkal, hogy hogyan fogjam, hogyan mozgassam Laura lábát. Mivel még csak most született, a meconium bánthatta a pocakját, hiszen a sűrű magzatszurok nehezen ürül. Ráadásul Laurát most csupa újdonság veszi körül, és ilyen újdonság az is, hogy anyatej kerül a pocakjába. Hát, akkor éjjel sokmindent csináltunk, csak az alvásig nem jutott el egyikünk sem. Töredelmesen bevallom, - mert még most is kicsit lelkiismeret furdalásom van miatta - kb. negyed órára a csecsemős nővér gondjaira bíztam Laurát, mert a 3 szobatársamat nem szerettem volna éjszaka a síró kicsivel hagyni, amíg elmegyek wc-re és fogat mosok.

A hazajövetelt megelőző napon volt egy szoptatásról szóló filmvetítés és a film után fel lehetett tenni kérdéseket a gyermekorvos részére. Ekkor történt meg a kicsik hallásvizsgálata is.

Örülök, hogy olyan kórházi szemlélettel volt szerencsém találkozni 3 évvel ezelőtt és most is, ami a jelenlegi mindennapjaim során jelenleg is meghatározó:

• az anyukának nem kell azon stresszelnie magát, hogy adott evésnél eleget evett-e. Felesleges evésenként (előtte és utána) mérlegre tenni a picurt, bőven elég napjában egyszer.
• a szülők és gyerekek éjjel is a lehető legközelebb lehet egymáshoz, azaz semmi akadálya az újszülöttekkel egy ágyban alvásnak, sőt! A mi szobánkban mindenki a picurkájával egy ágyban aludt annak ellenére, hogy mindenkinél ott volt a kis gurulós kocsi, ahová be lehetett volna tenni a bébit, amíg alszik, nézelődik.

A kórházban töltött három nap alatt panaszra semmi okom nem lehetett: naponta kétszer volt csecsemős és felnőtt vizit; a kórházi személyzet kedves és segítőkész volt; nem bántam meg, hogy most nem kértem alapítványi szobát, mert a szobatársaim kedvesek voltak, jól kijöttünk egymással.