Viccet félretéve: az, hogy ottan a mi kis utódunk növekszik, valami leírhatatlanul fantasztikus dolog! Azt hittem, már nem tudok boldogabb lenni annál, mint amilyen voltam mondjuk 4 hónapja, de úgy látszik, hogy mégis. :)
2010. október 3., vasárnap
tünetek itt
Számomra kellemesen telik ez az időszak, nincs hányingerem, nem vagyok rosszul. Pozitívum, hogy például a tegnapi esküvőre tudtunk autóval menni, mert Zita vezetett visszafelé.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése