2013. március 25., hétfő

bölcsőde

Ismét nagy változások jönnek a mi kis családunk életében: Anna áprilils 8-tól bölcsődés lesz.

Igaz, van bennem némi félelem, hiszen több helyről is megkaptam már, hogy a bölcsi csak egy szükséges rossz, de én ennek ellenére megpróbálom pozitívan látni a dolgokat. Nem akarok már előre aggódni azon, hogy nem tud a gyerekem beilleszkedni, vagy folyamatosan beteg lesz, vagy nem fog délben aludni, mert ráérek akkor ezzel foglalkozni, ha már ott tartunk.

Mivel a társas készségek csak csoportban tudnak fejlődni, ezért számomra fontos, hogy a gyermekem vele azonos korúakkal is találkozzon, hiszen ez a szocializációja miatt is fontos.

Az internetet, könyveket böngészve, internetes fórumos beszélgetésekből, valamint a WHO ajánlásból is számomra az jön le, hogy a szoptatás minimum 2 éves korig ajánlott.

A bölcsőde vezetője nem igazán volt elragadtatva attól a ténytől, hogy kislányunk egyelőre csak cicin alszik el, ezért sürgősen ajánlotta a napközbeni szoptatások abbahagyását - ez némi nyugtalanságra adott okot nálam. Szerencsére a bölcsődei gondozóknál nem éreztem, hogy problémát jelentene ez, így egy kicsit fellélegeztem, amikor őket is sikerült megkérdezni ezzel kapcsolatban.
A védőnőnél is jártunk már a bölcsődéhez szükséges papírok beszerzése miatt, de legnagyobb meglepetésemre sajnos ott is a hosszú ideig tartó szoptatás ellenzésével kellett szembesülnöm. A védőnő tanácsolta, hogy napközben inkább ne engedjem szopni a gyerekem, ha lehet, mondjam, hogy elfogyott, nincs cici, majd talán este lesz.
Igen, ekkor fogalmazódott meg bennem az a gondolat, hogy nem, a gyerekemnek nem fogok hazundi, inkább másokat nem avatok be az én dolgomba.

A WHO ajánlásával összhangban van az anyai ösztönöm, szerencsére tejem is van, és nekem sem rossz, hogy a kislányom szopik még, szóval, egyelőre úgy tűnik, kivárom, hogy Anna magától hagyja abba a szopit. Nem szeretném pont most, a bölcsődébe kerülés előtt cicimegvonással is stresszelni a gyerekem, pont elég változás lesz neki és nekem is az, ha heti 5 napot ott tölt.
Úgy érzem, a szoptatás megnyugtatja Annát, és azt veszem észre, hogy bizalommal fordul az ismeretlen dolgok felé, szereti felfedezni a dolgokat és ebben szerintem nagy szerepe van a szoptatásnak is, persze az alaptermészete sem elhanyagolható dolog.

Egyelőre bízom abban, hogy minden rendben lesz!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése